A legtöbb látogató, aki először jön el egy utolsó napi szent egyházi épületbe, először a termek számával kapcsolatban tesz megjegyzést. Sokan arra számítanak, hogy csak egy nagy belső terem lesz benne, hasonlóan más keresztény felekezetek istentiszteleti épületéhez. De Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza gyülekezeti házai különböznek a többi felekezet által használt épületektől. Van bennük több osztályterem, iroda, keresztelőmedence, konyha és sok esetben egy kultúrterem, fedett kosárlabdapályával. Ezen felül található benne egy tágas, gyakran 200-300 ülőhelyes terem. Ezt kápolnának nevezik, melyet a vasárnapi istentisztelet megtartásához használnak.
„Az épület nagyon egyszerű volt – mondta Sandra Yeo, miután először látogatott el a hazájában, Angliában található egyik egyházi épületbe. – Nem voltak keresztek, nem voltak falfestmények, sem pedig szobrok vagy ikonok, amennyire láthattam. Még soha nem voltam olyan keresztény egyházi épületben, melyben ne lettek volna ilyesmik. Nagyon vonzónak találtam ezt az egyszerűséget.”
Az utolsó napi szentek számára a gyülekezeti ház a vallási és társasági élet központja. A hét legfontosabb része azonban az egyórás úrvacsorai gyűlés. Erre vasárnap kerül sor, hasonlóan a többi keresztény istentisztelethez. Az imákat és a beszédeket az oda járó férfiak, nők és fiatalok mondják, továbbá együtt éneklik a himnuszokat, és vesznek az úrvacsorából, amely sokban hasonlít a más egyházaknál végzett áldozáshoz. Az egyháztagok a Jézus Krisztus által bevezetett tantételeket tanítják.
Amikor Brian Sharon először vett részt Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza egyik Wisconsin államban tartott gyűlésén, már maga az istentisztelet is lenyűgözte. „Hozzá voltam szokva, hogy a vallás, melyben nevelkedtem, nagyon formális, zárt struktúrájú miséket tartott – mondta Sharon. – Itt egyszerűen és hatékonyan kezelték a dolgokat, túlzó rituálék vagy ceremóniák nélkül, ami kiváncsivá tett. Az is megérintett, hogy mennyire barátságos és nyílt volt mindenki, különösen az olyan látogatókkal, mint például a családom volt. Igazán felüdítő élmény volt számomra.”
Vasárnap az úrvacsorai gyűlésen kívül vannak más gyűlések is egy kétórás blokk részeként, melyet általában a délelőtti órákban tartanak. E további gyűlések során órákat tartanak a fiataloknak és a felnőtteknek. Sor kerül továbbá az Eleminek nevezett gyűlésre is a 12 éves és annál fiatalabb gyermekek számára, ahol a kicsik tanulnak és énekelnek. Az Elemiben például láthatod majd, hogy a 7 éves vagy akár fiatalabb gyermekek beszédeket mondanak, szentírást olvasnak és imádkoznak a társaik előtt. Az Elemiben tanult és énekelt dalok elsősorban Jézus Krisztus életére és tanításaira és különböző szentírásbeli témákra összpontosítanak olyan egyszerű megfogalmazásban, hogy a gyermekek a gyakorlatba is átültethessék a tanultakat.
Az utolsó napi szentek barátsággal fogadják a látogatókat, így ne lepődjünk meg, ha valaki az új arc láttán odajön hozzánk, hogy kezet fogjon vagy beszélgessen velünk, és segítsen megtalálnunk a megfelelő gyűlést vagy osztályt. Gyakori tévhit, hogy az egyház kápolnáiba csak utolsó napi szentek léphetnek be. Ez valószínűleg a templomok és a kápolnák közötti különbségek félreértéséből ered. Míg a templomok – melyből jelenleg több mint 200 van (a működő és a bejelentett vagy építés alatt állókkal együtt) – csak azon egyháztagok számára állnak nyitva, akik teljesen elkötelezték magukat a hitük mellett, addig a gyülekezeti házba bárki beléphet, aki oda ellátogat, vagy szeretne együtt hódolni utolsó napi szent felebarátaival.
Világszerte több tízezer gyülekezeti ház található. Az utolsó napi szent kápolnák felépítése tükrözi az egyháztagok hitének a mélységét, mely túlmutat a szószéken és a padsorokon. Ha az ember része egy utolsó napi szent egyházközségnek (vagy gyülekezetnek) azzal egy olyan vallási közösség tagjává válik, mely hétköznap is tartja egymással a kapcsolatot számos egyéb gyűlésen vagy más alkalmakkor. Időnként a gyülekezeti házak olyan közösségi szolgálati helyszínekké változnak, ahol segítséget nyújtanak például a katasztrófák idején. Számos alkalommal ezek a kezdeményezések más közösségi vagy vallási csoportokkal való együttműködésben történnek.
Az utolsó napi szentek meglátása szerint mindazokat a változatos sport-, kulturális, oktatási és szociális tevékenységet, melyek összehozzák őket az épületeikben, egyetlen közös dolog motiválja: hogy az egyének és a családok segítsenek egymásnak leküzdeni az élet kihívásait azáltal, hogy Jézus Krisztusról tanulnak, és arra törekszenek, hogy olyanná váljanak, mint Ő. Az utolsó napi szentek fontosnak tartják az épületeiket, melyekben az istentiszteleti vagy más gyűléseiket tartják, de még fontosabbnak vélik azt az épülési folyamatot, mely a falain belül megy végbe. Ez pedig az egyének és családok megerősödése, valamint a tudás, az emberek közötti kapcsolatok kapcsolatok és az Istenbe vetett hit elmélyülése. „Kápolnáink külsőre nem egyformák – mondta az egyház apostola, L. Tom Perry elder egy világméretű konferencián elhangzott beszédében –, azonban mindegyikük Szabadítónk küldetésére összpontosít. Olyan épületek ezek, melyeket abból a célból építettek, hogy Őt imádhassuk bennük.”