Több mint két évvel a hazájukban dúló harcok kezdete után, az otthonukat elhagyni kényszerülő ukránok továbbra is szilárdan reménykednek abban, hogy majd visszatérhetnek a hazájukba, ám ezzel egy időben új országukban építenek új életet. Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza segítséget nyújtott a La Răscruce nevű evangélikus szervezetnek, amely Jászvásáron működtet közösségi központot az ott élő menekültek megsegítésére.
Adrian Palady, a La Răscruce munkatársa úgy tapasztalta, egyre nagyobb szükség volt alapvető élelmiszerekre és tisztálkodási szerekre a Jászvásáron élő ukránok körében, így az egyház segítségét kérte. Két évvel ezelőtt, amikor kezdetét vették a harcok Ukrajnában, a La Răscruce és az egyház közös erőfeszítéssel osztotta ki az egyház által adományozott tisztasági csomagokat. A La Răscruce közvetlenül is nyújtott emberbaráti szolgálatot a következő ukrán városokban: Odessza, Izmajil, Vinnicja, Kijiv, Hmelnickij és Herszon. Több mint 25 alkalommal utaztak Ukrajnába.
A Romániában élő ukránok többsége nő, gyermek és fogyatékossággal élő személy. A nyelvi akadályok, a kisgyermekekről való gondoskodás szükségessége és a testi korlátok miatt nehézséget okoz nekik a munkavállalás. Emellett a háborús konfliktus elhúzódása következtében a támogatási források is lecsökkentek.
A kérésre válaszul az egyház alapvető élelmiszereket és tisztasági csomagokat adományozott 250 ukrán családnak. A La Răscruce gyülekezete csatlakozott az egyházunk tagjaihoz a La Răscruce központjában, hogy összeállítsák az élelmiszer- és tisztasági csomagokat. Emellett az egyház 3000 adagnyi készétel kiosztását is felajánlotta két hónapon keresztül azoknak a Jászvásáron élő ukránoknak, akik nem tudják elhagyni az otthonukat, így ők is mindennap meleg ételhez jutottak.
A projekt egyik kedvezményezettje ezt írta Adriannek: „Köszönöm, hogy mindig velünk, ukránokkal vagytok. Köszönöm a támogatást és gondoskodást, hogy készek vagytok segíteni nekünk a nehéz pillanatokban.” Másikuk így fogalmazott: „Amikor kibontottam a kapott csomagokat, sírva fakadtam, és megköszöntem Istennek, hogy vannak hozzátok hasonló emberek a földön.”
Adrian elmagyarázta, hogy a menekülteknek a kapott tárgyi segítség mellett az is sokat jelent, hogy érzik, nem feledkeztek meg róluk és nincsenek egyedül. A felekezetközi együttműködés megáldotta azokat az ukrán családokat, akik élelmiszert és tisztálkodási szereket kaptak, ezzel egy időben új barátságok, bizalom és megértés alakult ki a projekt minden résztvevője között.