Mennyei Atyánk megteremtette a Földet, olyan otthonként, ahol gyermekei tanulhatnak és fejlődhetnek. Adott friss levegőt, hömpölygő vizeket és termékeny mezőket; lélegzetelállító csúcsok és zöldellő völgyek látványát hozta létre; megragadó tájakat festett, amelyek bámulatot és alázatot váltanak ki bennünk.
Alkotása azonban nem pusztán egy tájkép, hanem életadó talajban, évszakokban és olyan forrásokban bővelkedő világ, mely változatos növény- és állatvilágról gondoskodik. Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza egyik korábbi elnöke, Spencer W. Kimball, a falun töltött gyermekéveit felidézve azt mondta: „Csodálatos ez a Föld, ahová kerültünk.”[i]Isten nagyszabású tervében a Föld a halandó élet szent helyszíneként szolgál; szerető Mennyei Atyánk páratlan ajándéka ez. Az ember mégis túlságosan gyakran bánik úgy a Földdel, mely tékozlást, nem pedig hálás haszonélvezetet tükröz.
Az utolsó napi szent tanítások egyértelműek: mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy törődjünk Isten fenséges alkotásával, és „ítélőképesség gyakorlásával, nem mértéktelenül, se nem erőszakkal” (T&Sz 59:20) használjuk forrásait.
A Föld sérülékeny, és felelősséggel tartozunk Isten előtt azért, hogy miként bánunk vele és hogyan használjuk. A mértéktelen fogyasztás beszennyezi Isten tengereit, a könnyelmű hulladék-kibocsátás befeketíti a levegőjét. A teremtett világ a gondatlanság és az élvezetek hajszolásának terhét nyögi, mely nem törődik sem a szegény Földdel, sem a föld szegényeivel. Isten elvárja tőlünk, hogy törődjünk dicső teremtményeivel, ideértve az Ő minden gyermekét.
„Az isteni teremtés haszonélvezőiként mi a teendőnk? – teszi fel a kérdést Russell M. Nelson elnök, Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza elnöke. – Törődjünk a Földdel, legyünk bölcs sáfárjai, és őrizzük meg az eljövendő nemzedékeknek. Egymást pedig szeressük és törődjünk egymással!”[ii]A Föld végső soron Isten tulajdona. Alapvető erkölcsi kötelességünk jó sáfárokként bánni vele, és nem pusztítani vagy bántani azt, ami Istené. Azzal a fokozott törődéssel kell bánnunk az alkotásával, amit az megérdemel, és a Föld bőségét az isteni parancsoknak és a megőrzés körültekintő alapelveinek megfelelően kell használnunk.[iii]
Kimball elnök azt mondta: „Az Úr egy pompás világot adott nekünk, és cserébe igazlelkűséget és a parancsolatai iránti engedelmességet vár el. Azonban ha összevetem e nép teljesítményét az elvárással, akkor elborzadok és megijedek.”
Így folytatta: „Az évek során sokat utaztam már különböző feladatkörökben, és amikor átutazok egy szépséges vidéki tájon, vagy átrepülöm a hatalmas, gyönyörű földgolyót, e szépségeket összevetem az emberek számos sötét és nyomorúságos tettével, és ilyenkor az az érzésem, hogy ez a derék föld szinte alig bírja elviselni a jelenlétünket saját magán.”[iv] Kimball elnök azt tanította, hogy „az elme, a test és a környezetünk szennyezése” nem tetsző Isten szemében.
Környezet. Természet. Fenntarthatóság. Ezek a szavak politikai mellékjelentést is hordoznak. Azonban Isten alkotása túlmutat a politikán. Az egyháznak ezt a témát érintő tanításai nem tartalmaznak konkrét viselkedésre vonatkozó rendelkezéseket, és nem írják elő, hogy mely politikákat, pártokat vagy ügyeket támogassuk. Köszönetünket fejezzük ki azoknak, akik igyekeznek az evangélium tantételeivel összhangban törődni a Földdel. Több különböző politikai program is észszerűen áll hozzá a földdel és Isten teremtményeivel való törődéshez. Az egyház tudatában van annak, hogy az egyéni körülmények függvényében változhat a sáfárság helyénvaló módja.
Joseph Smith próféta egy elhíresült mondásában így válaszolt arra a kérdésre, hogy miként kormányozza az egyházat és annak tagságát: „Helyes tantételeket tanítok nekik, és ők magukat kormányozzák.”[v]Egészében véve az egyház ezt a megközelítésmódot alkalmazza. Világméretű vallásként a Földdel kapcsolatos sáfárságra vonatkozó tanítások inkább alapelvekre vonatkoznak, nem pedig olyan konkrét gyakorlatokra, melyek helyről helyre, személyről személyre változnak. Az egyház bízik abban, hogy tagjai képesek mérlegelni az egymással versengő szempontokat, és józan tanításokkal összhangban tudnak cselekedni, midőn igyekeznek Jézus Krisztus evangéliuma szerint élni.
Az egyház tagjainak és Isten minden gyermekének a javára válhat az, ha átgondolja a mai prófétáknak és a szentírásoknak a Földre, annak céljára, valamint arra vonatkozó tanításait, hogy mit vár el tőlünk Isten, hogyan törődjünk vele. Az egyház által nemrég ebben a témában kiadott Evangéliumi témák cikk arra kérte az egyház tagjait, hogy „olyan életmódot és szokásokat alakítsanak ki, amelyek tisztelik a teremtést”. Az egyház arra is buzdítja tagjait, hogy ahol csak lehet, „hozzátok rendbe és tartsátok tisztán azokat a helyeket, ahol éltek, dolgoztok, kikapcsolódtok és hódoltok. Tegyétek szebbé és inspirálóbbá a saját élettereteket!”[vi] A Mormon könyve szerint „a föld és minden olyan dolog, ami annak színén van, …arról tesznek bizonyságot, hogy van egy Legfensőbb Teremtő (Alma 30:44)”. Isten neheztel azért, ha elcsúfítjuk vagy szándékosan elpusztítjuk a gyermekei iránti szeretetének e tanúbizonyságát.
Kibogozhatatlanul hozzá vagyunk kötve ehhez a Földhöz. Gondatlanságunk megátkozza, igazlelkűségünk megáldja azt. Egészsége hatással van a mi egészségünkre. Rendeltetésünk egymáshoz kötött, ugyanaz a Teremtőnk.
A jövő nemzedékeinek kell élnünk, nem csupán a sajátunkénak. Ez azt jelenti, hogy megismerjük a Földet, és felelős kapcsolatot alakítunk ki azzal. Tájékozódunk, belekapcsolódunk és ráhangolódunk a megbízható tudományra. Ez valóban egy „csodálatos Föld”, mely minden tőlünk telhető törődést megérdemel. Végső soron az, ahogyan az alkotáshoz hozzáállunk, az Alkotóhoz való hozzáállásunkat tükrözi.[vii]
[i] Spencer W. Kimball, “The False Gods We Worship,” Ensign, June 1976.
[ii] Russell M. Nelson, “The Creation,” Apr. 2000 general conference.
[iii] Lásd Marcus B. Nash, “Righteous Dominion and Compassion for the Earth” (address given at the 18th Annual Stegner Center Symposium, Apr. 12, 2013), MormonNewsroom.org.
[iv] Spencer W. Kimball, “The False Gods We Worship.”
[v] Az egyház elnökeinek tanításai: Joseph Smith (2007). 299.
[vi] “Environmental Stewardship and Conservation,” Gospel Topics, topics.lds.org.
[vii] T.S. Eliot The Idea of a Christian Society [A keresztény társadalom eszméje] című művében azt írja, hogy „a természettel szembeni rossz hozzáállás valahol Istennel szembeni rossz hozzáállást tükröz”.
KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK