Amikor Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza tagjai böjtölnek, akkor egy bizonyos ideig önként megtartóztatják magukat az ételtől és az italtól, hogy ennek révén közelebb kerülhessenek Istenhez, és az Ő áldásaiért folyamodjanak. Az egyháztagoktól azt kérik, hogy lehetőleg minden hónap első vasárnapján tartsanak böjtöt (ez az úgynevezett böjti vasárnap), valamint más alkalmakkor is, amikor szükségét érzik vagy jónak látják. Az utolsó napi szentek hisznek abban, hogy az őszinte imával kísért böjt képes arra, hogy lelki erőt adjon, elősegítse az Istenhez való közeledést, és segítsen felkészülni Isten áldásainak elnyerésére. Az utolsó napi szentek a legkülönbözőbb célból dönthetnek a böjtölés mellett. Ilyen cél lehet az Isten iránti hódolat és hála kifejezése (lásd Alma 45:1), Isten áldásának kérése a betegekre vagy a szenvedőkre (lásd Máté 17:14–21), egy imában kért válasz elnyerése (lásd Alma 5:46), a kísértésekkel szembeni ellenálláshoz szükséges erő megszerzése (lásd Ésaiás 58:6), az egyházi elhívásaikhoz szükséges útmutatás elnyerése (lásd Apostolok cselekedetei 13:2–3; Alma 17:3), valamint vigasz és megnyugvás a nehézségek, szomorúság vagy gyász idején (lásd Alma 28:4–6; 30:1–2).