Sajtóközlemény

Finn pionírok nyomában

Anna Carolina Ruth, aki tehetős özvegyasszonyként a Finnország déli részén lévő Sipoo városában élt, 1883-ban találkozott egy misszionáriussal, és 55 éves korában megkeresztelkedett. Három évvel később más finn egyháztagokhoz hasonlóan eladta ingóságait, és az Egyesült Államokba vándorolt.
Egyike volt annak a maroknyi finn megtértnek, aki otthagyta otthonát, munkahelyét és családját, hogy közelebb kerüljön az egyház tagjaihoz. Kim Ostman, egy tamperei egyháztag Finnországból azt mondta, hogy az egyház 19. századbeli finnországi története egy „eléggé ismeretlen témakör”.
-- Jelenleg egy doktori disszertáción dolgozom a mormon történelem témakörében, mely párhuzamban áll a Zachary R. Jones nemrégiben összeállított művével -- mondta. -- A célom az, hogy egy minél átfogóbb képet alkothassak a korai mormonizmusról ezen a kevésbé ismert vidéken.
Kutatásai fényt derítenek az egyház történetének egy eddig évekig homályba burkolódzott részéről. Ostman testvér tanulmányaiban a finnországi egyház történetét, valamint a kivándorlást mutatja be.
Az 1850-es évek utáni megnövekedett misszionáriusi erőfeszítések sok skandináv megtértet vezettek Utah állam Sziklás-hegység övezte területeire. Dán, norvég és svéd megtértek hagyták el otthonukat, hogy az egyház központjához közel kezdhessenek új életet.
Eközben létfontosságú szerepet töltöttek be az egyház növekedésében, valamint az állam fejlesztésében, de gyakran elveszítették a kapcsolatot a szülőföldjükön maradt családtagjaikkal.
A Finnországból az Egyesült Államokba történő nagymértékű kivándorlás az 1870-es években kezdődött, mely más skandináv nemzetekhez képest meglehetősen későn történt. Finnországban az 1800-as években a vallási tevékenységeket erősen korlátozták, ami gyakran megnehezítette az egyháztagok számára azt, hogy vallásukat nyíltan gyakorolhassák. Néhány korai finn megtértet ez késztetett arra, hogy más egyháztagokkal együtt kivándoroljon az Egyesült Államokba.¨ Az első finn egyháztag, aki Utah államba vándorolt Eva Degerlund volt, aki a Finnország déli részén fekvő Tenhola városában született 1860-ban. 1880-ben keresztelkedett meg a „Finnország Gyülekezetbe”, hat évvel azután, hogy Finnországba misszionáriusok érkeztek. Eva egy munkásosztályba tartozó egyedülálló fiatal nő volt, aki először Svédországba, majd végül a Utah állambeli Murray városba utazott.
A korai finn bevándorlók között mindenféle ember volt -- férfiak és nők, fiatalok és idősek, egyedülállók, házasok és özvegyek -- 20 és 60 éves életkor között. Ezen emberek között mindenféle foglalkozás és életszakasz képviseltette magát.
Johan és Anna Margareta Blom, valamint családjuk szülőhazájukban, Svédországban csatlakoztak az egyházhoz az 1870-es évek elején.
Finnországba költöztek, ahol Johan egy dél-finnországi birtokon kertészként dolgozott. Munkaadója megengedte neki, hogy családjával együtt gyakorolhassa vallását, de szigorúan figyelmeztették őket, hogy hitüket ne osszák meg másokkal. Nyíltan nem tanították az evangéliumot, példamutatásuk által azonban két közeli munkatárs is kapcsolatba került az egyházzal, akiket később Johan a Lammasjarvi-tóban keresztelt meg.
A keresztelők miatt Johant 28 napra a Helsinki Megyei Börtönbe zárták, ahol kenyéren és vízen élt.
Néhány hónappal bebörtönzése után a Blom család más egyháztagokhoz csatlakozva megkezdte utazását a Salt Lake-völgy felé.
E bátor cselekedetek csupán kis részét teszik ki azon történéseknek, melyben a korai finn szenteknek volt részük, akik oly sok áldozatot hoztak hitükért, és eközben kikövezték az utat az egyház napjainkban történő finnországi növekedéséhez. — Marianne Holman, mholman@desnews.com

STÍLUSKALAUZ-MEGJEGYZÉS:Amikor Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházáról ír, kérjük, használja az egyház teljes nevét, amikor először utalást tesz rá. További információért az egyház nevének használatáról tekintse meg az online Stíluskalauzt.