Júniusi évfordulók

Különleges, kettős évfordulót ünnepelnek Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza magyarországi tagjai júniusban. A hónap első napján volt ugyanis 23 éve, hogy megalakult a Magyarország Budapest Misszió, amit az első hazai cövek 7. „születésnapja” követ június 4-én.

A magyarországi missziós munka szakaszai

Természetesen az egyház magyarországi jelenléte sokkal korábbra nyúlik vissza, hiszen egyes misszionáriusok már a XIX. században is hirdették Jézus Krisztus evangéliumát, szerte a történelmi Magyarország területén. Egyházunk hazai történetében azonban az 1988-as bejegyzését követően mégiscsak 1990 június elseje jelentette a következő jelentős mérföldkövet. Ekkor alakult meg az egyház első hazai, országos szintű egysége, a Magyarország Budapest Misszió, önálló kereteket adva ezáltal a magyarországi missziós munkának és hitéleti irányításnak, ami az egyház rohamos létszám- és lelkiségbeli fejlődéséhez vezetett.

„Emlékszem, a kezdeti időkben talán egy tucatnyian voltunk a gyűléseken” – mondja az egyik első hazai egyháztag. „Amikor saját épületbe költöztünk, az minden emberi számítás szerint túl nagynak tűnt a várható szükségleteinkhez képest. Amikor 80 széket kaptunk a kápolnánkba, eleinte a legtöbben meg voltunk róla győződve, hogy >>ilyen sokra<< még évekig nem lesz szükségünk, azonban hamarosan már szűkösnek bizonyult a hely.”

A rákövetkező évek során számos városban alakult gyülekezet, majd a folyamat eredményeként, és egyúttal az önállósulás újabb fontos állomásaként, 2006-ban létrejött a Budapest Magyarország Cövek. Ez a szervezeti egység vette át a Budapest Missziótól az egyház hazai irányítását az ország területének mintegy harmadán, a misszionáriusok helyett immár elsősorban a magyarországi és a magyarországon dolgozó külföldi egyháztagok szolgálatára támaszkodva.

Vetés és aratás

A missziós munka természetesen nem állt meg: mind a cövek területén, mind az ország többi részén folytatódik.

Az elmúlt 23 év során misszionáriusok ezrei, fiatal férfiak és nők, de idősebb házaspárok is érkeztek Magyarországra, hogy másfél-két éven át tartó folyamatos szolgálatuk során megosszák az evangéliumi örömhírt az itt élőkkel. Idővel számos magyar fiatal is elfogadta a misszionáriusi elhívást, és szorgalmasan szolgált úgy itthon, mint külföldön.

Jelenleg 120 misszionárius szolgál hazánkban, miközben az elmúlt hét év során 30 magyar fiatal egyháztag töltötte és tölti más országokban missziós szolgálatának éveit. Mindannyian áldozatokat hoznak azért, hogy megoszthassák az evangéliumról szerzett bizonyságukat másokkal. Örömmel teszik mindezt akkor is, amikor kihívásokkal szembesülnek, ám a pozitív élmények hagyják bennük a legmélyebb nyomokat.

Mindannyian vallják és követik Jézus szavait, melyeket Samáriában intézett a tanítványaihoz: „Ímé, mondom néktek: Emeljétek fel szemeiteket, és lássátok meg a tájékokat, hogy már fehérek az aratásra. És a ki arat, jutalmat nyer, és az örök életre gyümölcsöt gyűjt; hogy mind a vető, mind az arató együtt örvendezzen. Mert ebben az a mondás igaz, hogy más a vető, más az arató. Én annak az aratására küldtelek titeket, a mit nem ti munkáltatok; mások munkálták, és ti a mások munkájába állottatok.”(János 4: 35-38)

A misszionáriusok saját szavaikkal és történeteikkel is bizonyságot tesznek ezekről az igazságokról és a csodálatos élményekről, amelyek a munkálkodásuk közben érik őket.

„Egy tízemeletes házban kopogtattunk az ajtókon, amikor az egyik lakásnál egy hölgy nyitott ajtót és az első mondatunk után rögtön beinvitált” – meséli az egyik misszionárius nővér. „Elmondta, hogy tanácstalan volt a saját és gyereke jövőjét illetően, és aznap már többször is imádkozott válaszért. Azonnal megkért bennünket, hogy a őt is és a lányát is tanítsuk. Alig hittem a fülemnek: korábban mindig azt hittem, hogy túloznak ezek a történetek, de az Úr tényleg előkészít embereket. Nagyon áldott vagyok, hogy részese lehetek ennek a  munkának.”

Hasonló lelki élményben volt része annak a két misszionáriusnak, akik egy vidéki városban járták az utcákat. Egyikük így emlékszik vissza arra a napra: „Bementünk egy társasházba, ahol korábban még nem jártunk. Az első lakásnál egy hölgy nyitott ajtót. Feltűnt nekem, hogy a társamnak egy pillanatra eláll a lélegzete. A lakó azonnal behívott minket, mielőtt még egyáltalán szólhattunk volna. Amikor ennek okáról kérdeztem, elmondta, hogy naplójában Istenhez írt az igazságot keresve, és arra kérve Őt, hogy küldje el hozzá hírnökeit. Pont akkor tette le a tollat, amikor kopogtattunk az ajtaján.

Így hát tanítottuk őt az evangéliumról, majd miután távoztunk, megkérdeztem a társamat, hogy mitől állt el a lélegzete.  >>Egy hónapja, amikor egy másik városban szolgáltam, azt álmodtam, hogy egy ismeretlen hölgy azt kéri, kutassam fel őt. Azt gondoltam, hogy arrafelé lakik valahol, így nagyon csalódott voltam, amikor később anélkül helyeztek át, hogy sikerült volna rábukkannom. Most viszont azonnal felismertem az álmomban látott hölgyet és megdöbbentem.<< Ez mindkettőnk számára óriási bizonyság volt az Úr munkájáról.”

A munka el lesz végezve

„Számos fontos dolgot tanultam a misszióm alatt. Az egyik ilyen dolog az volt, hogy hittel és türelemmel bízzak az Úrban” – emlékszik vissza egy korábbi misszionárius. „Pár hónappal a szolgálatom vége előtt kopogtattunk egy lakás ajtaján. Kedvesen fogadott egy család, de a tanításainkon csak az édesapa és a lánya vettek részt, a feleséget nem érdekelte mindez. Másfél hónappal később megkeresztelkedett az apa, de a családból csak ő egyedül tett így.

Kilenc évvel később visszalátogattam Magyarországra és egyszer csak a vasárnapi gyűlésen leült mellém ez az édesapa, mellé pedig a felesége! Kiderült, hogy a felesége két héttel korábban keresztelkedett meg! Az ezzel a házaspárral történtek valóban azt bizonyítják számomra, hogy nem mindig az arató fog vetni, de az Úr munkája mindig elvégzésre kerül a maga idejében.”

Ebben a nagy munkában közösen vesznek részt a teljes idejű misszionáriusok és a mintegy 5000 hazai egyháztag. Amióta az egyház tavaly ősszel csökkentette a misszionáriusi szolgálat megkezdésének alsó korhatárát, a világszerte szolgálatot teljesítő misszionáriusok száma 68 000 fölé emelkedett. Idén őszre várhatóan már több mint 85 000 fiatal férfi és fiatal nő fogja hirdetni az evangéliumot világszerte. Közülük számosan Magyarországon fogják ezt tenni, tovább szőve Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza és a szélesebb társadalom közötti kapcsolat erős szövetét, segítve az egyház üzenetének eljutattását mindenkihez, „a kinek van füle a hallásra”.