Amikor az emberek hallanak Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházáról, először talán a névtáblás misszionáriusok jutnak eszükbe, amint járókelőkkel beszélgetnek. Az európai médiafelületek időről időre megvizsgálják az egyháztagok online jelenlétét. Egy tucatnyi európai utolsó napi szent fiatallal készített felmérés első kézből nyújt betekintést abba, hogyan használják a közösségi felületeket – különösen az Instagramot –, és hogy mi különbözteti meg őket másoktól.
Az offline életükhöz hasonlóan a legtöbb utolsó napi szent fiatal arra törekszik, hogy a jóság, összetartozás és derűlátás megtestesítője legyen. A posztjaik talán nem különösebben tűnnek ki a hétköznapi pillanatok megosztásával, de figyelemre méltó különbség van abban, ahogyan használják a közösségi médiát, és ahogyan tekintenek rá. Ez a különbség a Jézus Krisztusba vetett alapvető hitükben gyökerezik.
Tudomásul veszik a közösségi média számos előnyét, ahogyan a hátrányait is. A végső céljuk – még ezen felületek használata közben is – az, hogy a világban élejenek, de ne a világból valók legyenek azáltal, hogy Krisztus példáját követik és jóságot terjesztenek.
Download PhotoHogyan ismerhetsz fel egy utolsó napi szentet az Instagramon?
A legtöbb megkérdezett utolsó napi szent azt mondja, úgy használja a közösségi médiát, ahogy bárki más. Üzeneteken keresztül kapcsolatban maradnak a barátaikkal, élvezik a Reels-videók szórakoztatását, a mindennapos stressz elől való menekülésként használják, és nyomon követik mások életét.
Egy, a felekezeti hovatartozásukat esetlegesen sejtető leíráson kívül – amely lehet egy evangéliumi oldalhoz való hivatkozás, kedvenc szentírás vagy egy lélekemelő idézet – olyannak tűnhetnek, mint bárki más.
Hogyan néz ki egy utolsó napi szent profilja?
Az interjúban részt vevő fiatalok válaszai alapján ezeket találhatod egy utolsó napi szent profilján:
Az életmódjukat szemléltető posztokat tesznek közzé – akár a mindennapi pillanatokat bemutatva, akár egy-egy alkalmankénti képválogatás formájában – gyakran történetekben vagy posztokon keresztül, hogy tájékoztassák a barátaikat és személyes naplót vezessenek. Gyakoriak a hobbikkal és pályafutással kapcsolatos tartalmak, köztük sportvideók, zenei klipek, bejegyzések kalandos utazásokról, anyaságról, vállalkozás vezetéséről vagy egy márka népszerűsítéséről, főzésről és kultúráról.
Egy másik ismétlődő téma a vallási tartalom. Néhány utolsó napi szent evangéliumi tanokat és hitelveket oszt meg, vagy egyszerűen derűs üzenetekkel igyekeznek felemelni másokat. Amíg néhányan alig említik meg Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházát, mások a közösségi médiai jelenlétük központi részévé teszik azt. Esther, egy Spanyolországban élő utolsó napi szent fiatal ezt mondta: „A közösségi médiát eszközként kellene használnunk arra, hogy megtöltsük a testünket fénnyel [és] világosságot terjesszünk.” Ezzel kapcsolatban egy szentírásra is hivatkozott (3 Nefi 13:22).
Így formálja a vallás a közösségi médiáról való nézetüket
Az utolsó napi szentek hiszik, hogy minden embernek megvan az arra való képessége, hogy megkülönböztesse az igazságot a hazugságtól. Egy olyan világban, amelyben a valóság és az MI (mesterséges intelligencia) továbbra is összemosódik, a tartalom puszta mennyisége is nyomasztó lehet. Ennek ellenére ezek az utolsó napi szent fiatalok felkészültnek érzik magukat arra, hogy megkülönböztessék a jót a rossztól, és törekedjenek a felemelő média fogyasztására, miközben elkerülik az olyan tartalmat, amely ütközik az értékeikkel.
Esther így folytatta: „Ez (az evangélium) hatással van mindenre, amit teszek. El kell döntenem, hogy olyan dolgokat keresek, amelyek segítenek, hogy velem legyen a Lélek.”
Oliver, egy ausztriai fiatal felnőtt szintén megosztotta, hogy ismer olyan tartalmakat, amelyek az ő számára „nem szokványosak”, de másnak azok lehetnek. Elmesélte, hogyan tudja a nem helyénvaló vagy vicces média elvonni a figyelmet az élet jelentőségteljes területeiről, és kiemelte az éberség megőrzésének a szükségességét.
Dallin H. Oaks elnököt idézve az Első Elnőkségből, Saby Montoya de Angus a következőket írta a Lehet, hogy a közösségi média eltereli a figyelmedet arról, ami a leginkább számít? című cikkében: „Természetesen jó dolog helyénvaló szórakoztató műsorokat nézni vagy érdekes ismeretekre szert tenni. De nem minden ilyen természetű dolog éri meg azt az időt, amelyet az életünkből a megszerzésükre szánunk. Vannak dolgok, melyek jobbak, és vannak, melyek a legjobbak.”
Haneia, egy svájci influenszer hasonló aggodalmakat fejezett ki az időpazarlásról az online térben, és kiemelte annak fontosságát, hogy tudatosak legyünk azzal kapcsolatban, kik gyakorolnak ránk hatást. Szerinte a rendszeresen fogyasztott médiának maradandó hatása lehet.
Az összehasonlítás jelentős probléma, ami a közösségi média használatához kapcsolódik. A felmérés majdnem összes résztvevője kifejezte aggodalmát erről a küzdelemről. Azonban felismerték a közösségi média előnyeit is, amelyek sokak számára felülmúlják a hátrányokat.
Sok utolsó napi szent fiatal számára a közösségi módot – és felelősséget – jelent arra, hogy jóságot osszanak meg. Arra törekednek, hogy őszinték legyenek az online térben, valódi kapcsolatokat alakítsanak ki, és bizakodó életfelfogást terjesszenek. Ez gyakran magában foglalja a kevesebb filter használatát, felemelő tartalom megosztását, a szerettekkel való kapcsolattartást, és a tudatosságot azt illetően, mit posztolnak.
Egy 2024-es, a National Library of Medicine's PubMed Central1 [Az Országos Orvostudományi Könyvtár PubMed Central] felületén közzétett tanulmány olaszországi fiatalok közösségimédia-használatáról készített felmérést. A tanulmány következtetése: „A fiatalok értékei és a közösségi médiában közvetített értékek közötti kapcsolat egy rendkívül összetett és folyamatosan fejlődő téma. […] Ahelyett, hogy az önreklámozásra vagy a feljavított és hibátlan önábrázolásra összpontosítanának, a fiatalok a hitelesség és az őszinteség értékeit vallják, és azok mellett döntenek a hamis ábrázolások kárára. […] Ebben a vonatkozásban a kritikai médiaműveltség segíthet fejleszteni az arra való képességet, hogy az egyén személyes értékei alapján ítélje meg a médiatartalmat, vagy tudatos és felelősségteljes módon használja a médiát az önábrázolásra és tartalomgyártásra” (Tirocchi, 2024).
Ez a felfogás tükröződik a felmérésben részt vett fiatal utolsó napi szentek körében. Miközben a közösségi médiának vannak előnyei és hátrányai is, ők a tudatosságot és médiaműveltséget részesítik előnyben, hogy megfontoltan igazodjanak el ezen felületek között.
WWJD az Instagramon?
A W.W.J.D, azaz What Would Jesus Do? [Mit tenne Jézus?] egy, az utolsó napi szentek körében gyakran használt kifejezés, mely arra ösztönzi őket, hogy Krisztus példájára összpontosítsanak.2 A felmérésben részt vevők számára az alábbi kérdéseket tették fel: Ha az utolsó napi szentek arra törekednek, hogy olyanok legyenek, mint Jézus, mit gondolsz, Ő miként lenne jelen az Instagramon?
„Ő arra a bizonyos egyre összpontosítana”, mondták, azt értve ezalatt, hogy személyesen fordulna az egyének felé, jelentőségteljes kapcsolatokat alakítana ki, és őszintén osztaná meg az evangéliumot.
„Szeretetet tanúsítana és világosságot terjesztene a világba.” Felemelőnek, lélekemelőnek, szeretetteljesnek, boldognak, derűlátónak, hívogatónak, szórakoztatónak és újszerűnek képzelték el a profilját.
„Elmondaná a saját igazságát.” Ez nem a nézeteltérések elkerülését jelenti, hanem az őszinteséget és a hitelességet. Jézus nyíltan élne az evangélium szerint és osztaná meg azt, eloszlatva a zavart, továbbá szentírásokat és tanításokat használna, hogy terjessze az üzenetét.
Tehát felismerhetsz-e egy gyakorló utolsó napi szentet a közösségi médián?
Talán igen, talán nem. A profiljuk talán nem tűnik ki, de a hatásuk nyilvánvaló abban, ahogyan felemelnek, kapcsolódnak és lelkesítenek. Egy tartalomtól túlcsorduló digitális világban érdemes lehet felismerni ezt a fajta jelenlétet.
Isabelle Davis, a cikk írója a Z generációhoz tartozik, és közönségkapcsolatok szakirányon folytat tanulmányokat a Brigham Young Egyetemen az Egyesült Államokban.
1Tirocchi, Simona. „Z generáció, értékek és média: az influenszerektől a BeRealig, a láthatóság és a hitelesség között.” Frontiers in sociology vol. 8 1304093. 2024. jan. 10. DOI:10.3389/fsoc.2023.1304093
pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC10809394/#abstract1
2 A The Religions Book [A vallások nagykönyve] szerkesztői, amelyet először 2013-ban adtak ki Nagy-Britanniában a Dorling Kindersley Limited kiadónál, a következő címet választották Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházáról szóló fejezet élére: Tedd fel magadnak a kérdést: Mit tenne Jézus? – Krisztus példájának követése.