Az oktatás közel áll Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza tagjainak szívéhez, és sok más olyan értékkel is összhangban áll, amelyeket becsben tartanak. A mormonok szeretik a tanulást, és elkötelezettek a tudás megszerzése mellett. A tanulás iránti elvi és gyakorlati elkötelezettségük megnyilvánul a hitelveikben, a tanításaikban és a mindennapos tevékenységeikben. Megerősítik, hogy a tudás megszerzése tág, egész életen át tartó törekvés, amelynek számos lényeges célja van. Egyedien értelmezik azt, hogy mi is az oktatás – olyan alapelv, amelynek nemcsak az intellektushoz, de az emberi lélekhez is köze van. A mormonoknál gazdag és régi hagyomány az oktatás, melyet becsben tartanak és továbbvisznek. Mivel hitük szerint a tanulás minden erőfeszítést megér, az utolsó napi szentek jelentős forrásokat és energiát fordítanak rá.
1 / 2 |
I. A mormonok nézete az oktatásról
Az oktatás céljai
Az oktatás alapelve átszövi a mormonok Istennel, az élettel és önmagukkal kapcsolatos legalapvetőbb hitelveit. Az utolsó napi szentek meg vannak győződve például arról, hogy Isten mindentudó, és azt tanulják, hogy „Isten dicsősége az intelligencia, vagyis más szavakkal, a világosság és az igazság”.[1] Abban is hisznek, hogy Isten gyermekeiként minden embernek az a célja, hogy folyamatosan igyekezzen hasonlóbbá válni Őhozzá, és ezen erőfeszítés lényegi részeként tekintenek az oktatásra. Az élet tehát az utolsó napi szentek számára nemcsak a próbatétel ideje, hanem egyfajta iskola is, ahol tanulás és tapasztalatok által egyre több mindent megértünk.[2] Az élet egyik legfőbb célja a tanulás, amely a halál után is fennmaradó, örök értékkel bír.[3] A végső cél egy kifinomult, felvilágosult és isteni jellem kifejlesztése.[4]
Az utolsó napi szentek hite szerint az oktatás nagy és tartós értéke miatt Isten parancsolatba adta azt, melynek betartásáért felelősek a gyermekei.[5] A Biblia és a Mormon könyve is visszhangozza ezt a parancsolatot, és arra szólít fel, hogy „kopogtass” és kérj tudást. A mai kinyilatkoztatások és próféták határozott utasítást adnak a tanulásra, és nyilvánvalóvá teszik azt, hogy a tanulás elengedhetetlen a szabaduláshoz. Az egyház megalapítója, Joseph Smith azt tanította, hogy „az ember addig nem szabadul meg, amíg nem tett szert tudásra”, és „lehetetlen az embernek tudatlanságban megszabadulnia”.[6] A mormonok arról is meg vannak győződve, hogy Isten tevékenyen részt vesz gyermekei oktatásában. Felvilágosítja az elmét; megígéri, hogy érdemes erőfeszítéseket tenni a tanulásra, mert Ő bölcsen ad majd a tudásból.[7]
Az utolsó napi szentek azért viszonyulnak így az oktatáshoz, mert egyedien értelmezik a tanulást és a tudást. A mormonok határozottan kihangsúlyozzák, hogy az oktatás az egész embert építi, az elmének és a léleknek is javára válik. Az oktatás nem csupán intellektuális törekvés, az utolsó napi szentek „tanulmányozás és hit által is” törekednek a tanulásra (Tan és a szövetségek 88:118). Ez részben azt jelenti, hogy a mormonok felismernek egy olyan tanulási módot, amely vegyíti az intellektuális és a lelki meglátásokat.[8] Azt is tudják, hogy ezek kapcsolatban állnak egymással, lelki rálátásra van szükség például ahhoz, hogy végső célt kapjon az ésszerű tudakozódás.[9] Az utolsó napi szentek azt is megerősítik, hogy a hit és az érvek alapvetően nem ellenségei egymásnak.[10] Így hát az igazság keresésének nincsenek határai, bár az utolsó napi szentek különösen azokat a meglátásokat értékelik, amelyek közelebb visznek Istenhez és segítenek betölteni az élet alapvető céljait.[11]
Míg az oktatás lényegi szerepet játszik a mormon hitvilágban, más személyes értékkel is bír. Az utolsó napi szentek hite szerint az oktatásnak kapcsolódnia kell életünk tapasztalataihoz és gazdagabbakká kell tennie azokat. Brigham Young kifejtette, hogy „a tanulás annak képessége, hogy világosan gondolkozzunk, hogy jól végezzük a világ munkáját, és értékeljük az életet”.[12] A mormonok értékelik a tevékeny elmét, és mindazt, amivel az oktatás gazdagíthatja az élet tapasztalatait. Arra biztatják őket, hogy szeressék a tanulást és a tanítást, és felismerik, hogy a tudás egyénileg is hatalommal ruházza fel őket.[13]
Az utolsó napi szentek hite szerint emellett a tanulásnak gyakorlati értékkel is kell bírnia; javítania kell az egyén társadalmi hozzájárulásának mértékét, pénzügyi önellátását és azt, hogy általánosságban „jól végezzék a világ munkáját”.[14] Az utolsó napi szentek tudják, hogy az oktatás erkölcsi és gyakorlati szempontból is elengedhetetlen, mert szükség van rá családjuk eltartásához és felneveléséhez, valamint ahhoz is, hogy részt vegyenek a tágabb társadalomban. Az oktatás komoly feladat a szülők számára, akik felelősek érte, hogy biztosítsák gyermekeiknek az élet szükségleteit. Thomas S. Monson, az egyház elnöke arra biztatta a férfiakat és a nőket, hogy járjanak iskolákba, hogy ezáltal szükség szerint a versengő gazdasági élet részévé tudjanak válni. [15] Az oktatás azt is lehetővé teszi, hogy az abban részt vevők még több jót tegyenek a közösségükben. Fokozza az emberiség szolgálatára irányuló képességeiket.
A mormonok természetesen azt is tudják, hogy az oktatás a szűk családi körben is elengedhetetlen. A társadalom legalapvetőbb egységének tartják a családot, az otthont pedig a tanulás elsődleges helyének. A szülők isteni megbízást kaptak arra, hogy „világosságban és igazságban” neveljék fel a gyermekeiket (Tan és szövetségek 93:40). Elsősorban ők felelősek azért, hogy szavak és példamutatás által intellektuális, társasági és lelki érettséget biztosítsanak a gyermekeiknek. A gyermeknevelésre az Istennel való együttműködésként tekintenek, és a szülők és más oktatók is felelősséggel tartoznak azért, hogy a gyermekeket oly módon vezessék, ami azonnali és örökkévaló távlatban is a javukra válik.[16]
Az oktatás területei
A mormonok értelmezése szerint nagyon sok minden beletartozik az oktatásba, nem csak a különböző tanulmányok, de más dolgok is. Az egyház tanításai az értékes tudás hatalmas mezejét vázolják fel, ahol a végtelenségig sorakoznak a világi és vallási témák. E széles paraméterek között megtalálható a földrajz, a kultúra, a történelem, a természettudományok és még számos más olyan téma, amely messze túlmutat a hittudomány hagyományos hatókörén.[17] Tulajdonképpen a mormonok ezen a szinten nem tesznek különbséget „világi” és „vallási” ismeretek között. Az igazság minden formáját helytállónak és szentnek tartják.
Bár az „oktatás” gyakran iskolázottságra utal, az utolsó napi szentek felismerik, hogy annál sokkal több mindent magában kell foglalnia. Arra biztatják őket, hogy személyes felelősségként tekintsenek a tanulásra, [18] és azt tanítják nekik, hogy mindenkinek önállóan kell a tanulásra törekednie, oly módon és mértékben folytatva a tanulást, ahogyan azt a körülményei lehetővé teszik.[19] Bár az iskolázottságot elengedhetetlennek tartják, a mormonok az egyéni olvasást, tanulmányozást, gondolkozást és megfigyeléseket is nagyra értékelik. Meg vannak győződve róla, hogy az ismeretek tára mindenki előtt nyitva áll, aki bele kíván pillantani.
Végül pedig az utolsó napi szentek számára a tanulás olyan alapelv, amely az egész örökkévalóságon átível. A mormon szentírások azt tanítják, hogy „az intelligenciának bármely tantételét magunkévá tesszük ebben az életben”, az ezután is velünk marad (Tan és a szövetségek 130:18). Az utolsó napi szentek állandó törekvésként tekintenek a tanulásra, arra számítanak és azt remélik, hogy az vég nélkül folytatódik a jövőben.
II. Az oktatás mormon hagyományai
Az oktatás azon hagyománya, amely [20] Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházát övezi, szilárd és régóta fennáll – valójában híveit ez fémjelezi.[21] A mormonok majdnem 200 éve tesznek kezdeményezéseket az oktatásra, és olyan kultúrát tartanak fenn, amelyben az oktatás nagyon fontos szempont. Ez a hagyomány az egyház első napjaiig visszavezethető.
A Biblia és a Mormon könyve mellett az utolsó napi szentek az egyház megalapítója, Joseph Smith által kapott isteni kinyilatkoztatásokat is figyelembe véve igyekeztek keretbe foglalni tanulásukat és célt adni annak.[22] Ez a korunkbeli szentírás többek között arra biztatja a szenteket, hogy mindenféle bölcsességet értékeljenek és állandóan törekedjenek rájuk, és szorgalmasan tanítsák egymást, hogy „tökéletesebb oktatásban részesülhesse[nek] elmélet, tantétel, tan, [és] az evangélium törvénye… terén” (Tan és a szövetségek 88:78). Ezek a tanítások számos különböző oktatási erőfeszítést fakasztottak a Mormon történelem folyamán.
E tanítások révén már a korai utolsó napi szentek is elkötelezték magukat gyermekeik tanítása mellett, ők maguk pedig még inkább törekedtek a fejlődésre és az iskolázottságra. Sok korabeli családhoz hasonlóan az utolsó napi szentek otthon tanították a gyermekeiket, de hivatalosan megszervezett iskolákba is jártak. A XIX. században, amikor az oktatás gyakran csak kevesek kiváltságának bizonyult, az ohiói Kirtlandben lakó szentek saját iskolákat szerveztek. Ezek némelyike papi és vallási oktatást biztosított, mások azonban a közösség tagjainak – nőknek és fiataloknak is – nyelveket, számtant, nyelvtant és a hagyományos tananyag egyéb elemeit tanították.
A mormonok a XIX. század vad amerikai határvidékén, Missouriban is élen jártak az oktatás bevezetésében, 1831-ben ők hozták létre az első iskolát a mostani Kansas városában. Néhány évvel később, Illinois újonnan épült városában, Nauvooban virágzó társadalmukban már a magasabb kultúra és a felsőoktatás is jelen volt. Az egyház vezetői kifejtették, hogy az utolsó napi szentek többek között azért gyűlnek össze, hogy élvezhessék az oktatás előnyeit, és Nauvooban ezen előnyök közül sok valóra vált.[23] Általános iskolákat, klubokat, színházakat, múzeumokat, líceumokat, irodalmi és egyéb társaságokat terveztek és szerveztek meg. A szentek egyetemet alapítottak, Nauvoo Városának Egyetemét, amely igazgatta a város oktatási rendszerét. Nauvoo látogatói olyan emberekkel találkoztak, akik nem csupán vallási alapelveik iránt voltak elkötelezettek, hanem elméjük művelése mellett is.[24]
Az oktatás akkor is elsőbbséget élvezett, amikor a mormonok a XIX. század második felében az Egyesült Államok nyugati részén telepedtek le. A tanulás elősegítésére tett erőfeszítés részeként az egyház vezetői, Brigham Young, John Taylor és Wilford Woodruff felügyelete mellett cövek iskolák és „akadémiák” megalakítására került sor, amelyek szervezett oktatási programba terelték az utolsó napi szentek gyakran szűkös forrásait. E cöveki iskolák és akadémiák nagy részéből azóta a térség modern középiskolái, főiskolái és egyetemei lettek. A különböző alternatívák rendelkezésre állásával az egyház nagyrészt megszüntette a nem vallási oktatás nyújtására irányuló erőfeszítéseit. Inkább az azt kiegészítő vallási oktatás rendszereit alakította ki különböző korú diákok számára.
III. Egyházi oktatási kezdeményezések
A hagyományokhoz hűen az oktatás továbbra is fontos szerepet játszik az utolsó napi szentek életében és hitvilágában.
A vasárnapi hódolat, a templomi hódolat és egyéb formákban megjelenő tanulásra fektetett hangsúly mellett az egyház számos kezdeményezéssel segíti tagjait a tanulmányokban való előrehaladásban.
Főiskoláinak és egyetemeinek folyamatos támogatása tükrözi azt, hogy az egyház felismeri a kiváló, széles körű oktatás szükségességét. Az egyház három egyetemet birtokol és működtet (Brigham Young Egyetem, Brigham Young Egyetem–Hawaii és Brigham Young Egyetem–Idaho) és egy főiskolát (UNSZ Üzleti Főiskola). Ezekben az intézményekben a világi oktatás az egyház ideáljaival és vallási alapelveivel társul. Az egyház emellett számos általános- és középiskolát működtet Mexikóban, Tongán, Szamoán, Fidzsin és Kiribatin.
Az Egyházi Oktatási Szervezet egyházi ifjúsági- és felsőfokú hitoktatásból áll. Ezek az intézmények olyan átfogó oktatás elnyerésére fektetik a hangsúlyt, amelybe a vallási ismeretek és a hit is bele tartoznak.
Az ifjúsági hitoktatás négy éven átívelő vallási okatási program, amely középiskolai diákok rendelkezésére áll, vallásuktól függetlenül. Minden évben az utolsó napi szentírások más-más könyvét tanulmányozzák – az Ószövetséget, az Újszövetséget, a Mormon könyvét, majd a Tan és a szövetségeket. Az ifjúsági hitoktatás óráit teljes idejű oktatók és önkéntesek tartják, gyakran egyházi épületekben. Világszerte körülbelül 350 000 tanulója van az ifjúsági hitoktatásnak.
A felsőfokú hitoktatás 18 és 30 év közötti fiatalok számára biztosít vallási oktatást, világszerte több mint 2500 helyszínen, akiknek nagy része főiskolai vagy egyetemi diák. A felsőfokú hitoktatás óráin a következőkre kerül sor: a szentírások, az egyháztörténet, a tan és annak tanulmányozása, hogy miként készüljünk fel a házasságra és egyházi missziókra. Jelenleg körülbelül 350 000 beiratkozott tanulója van a felsőfokú hitoktatásnak.
Az Állandó Oktatási Alap, amelyet 2001-ben hozott létre az egyház, a világ fejlődő területein biztosít az egyház arra alkalmas fiataljainak lehetőséget a gazdasági kilátásaik javításához szükséges oktatás megszerzésére. Az egyház tagjai felajánlásokat fizetnek az alapba. Az alapból részesülőktől elvárják, hogy alacsony kamattal idővel visszafizessék a kölcsönt. Megalapítása óta az Állandó Oktatási Alap átfogó erőfeszítéssé nőtte ki magát, amely több tízezer embernek segített már.
[1]Tan és a szövetségek 93:36.
[2]Lásd Thomas S. Monson: „Tekints Istenre és élj!” Liahóna, 1998. máj., 63–65; Bruce C. Hafen: A kiengesztelés: mindent mindenkiért. Liahóna, 2004. máj. 97–99.
[3]Lásd Tan és a szövetségek 130:19.
[4]Lásd Dallin H. Oaks, “A House of Faith” BYU Studies (1996), 117-18.
[5]Lásd Dieter F. Uchtdorf: Két alapelv bármilyen gazdaság számára. Liahóna, 2009. nov. 58.
[6]Az egyház elnökeinek tanításai: Joseph Smith (2007), 279.
[7]2 Nefi 28:30; Tan és a szövetségek 88:11.
[8]Joseph Fielding Smith világosan kifejtette, hogy „okfejtés és kinyilatkoztatás által is érkezik tudás”. Lásd “Educating for a Golden Era of Continuing Righteousness,” A Golden Era of Continuing Education (Brigham Young University, 1971), 2; Tan és a szövetségek 9:2.
[9]Lásd Henry B. Eyring, “An Education for Real Life,” Ensign, Oct. 2002, 14-21.
[10]Lásd Richard C. Edgley: Hit: a döntés a tiétek! Liahóna, 2010. nov. 31–33.
[11]Lásd 2 Nefi 9:29.
[12]Quoted in George H. Brimhall, “The Brigham Young University,” Improvement Era, July 1920, 831.
[13]Lásd Dieter F. Uchtdorf: Két alapelv bármilyen gazdaság számára. 58.
[14]James E. Faust, “Learning for Eternity” (BYU devotional address, Nov. 18, 1997), 3.
[15]Lásd Thomas S. Monson, “Great Expectations” (BYU devotional address, Jan. 11, 2009), 3.
[16]Lásd L. Tom Perry: Otthonukban gyermekeiket tanító édesanyák. Liahóna, 2010. máj. 29–31.
[17]Lásd Tan és a szövetségek 88:79; 90:15.
[18]Lásd Russell M. Nelson, “Where Is Wisdom?” Ensign. Nov. 1992, 6-8.
[19]Lásd Dieter F. Uchtdorf: Két alapelv bármilyen gazdaság számára. 58.
[20]Az UNSZ oktatás történetének forrásanyagaként lásd a BYU „Oktatás Sionban” kiállítás szövegét, mely elérhető itt.
[21]Lásd James E. Faust, “Learning for Eternity,” 2.
[22]Lásd Dallin H. Oaks, “A House of Faith,” 115.
[23]Lásd Sidney Rigdon, “To the Saints Abroad,” Elders’ Journal, Aug. 1838, 53.
[24]Lásd például, “Highly Important from the Mormon Empire,” New York Herald, June 17, 1842, 2.