Sajtóközlemény

Nem csak egyháztagoknak: önkéntesek százezrei végzik az indexelést

Az évek óta folyó indexelési munka eredményeképpen mára már 1 135 000 000 egyedi feljegyzés került kivonatolásra, és ez a szám havonta mintegy tízmillióval növekszik. Más szóval minden hónapban annyi név, évszám és életesemény kerül feldolgozásra, mint amennyi Magyarország teljes lakossága.

A világ legnagyobb genealógiai szervezete, a FamilySearch (és elődei), már több mint 100 éve dolgozik a világszerte található családtörténeti feljegyzések összegyűjtésén, megőrzésén és megosztásán. Ez utóbbi cél megvalósítását a közelmúltig elsősorban a mikrofilmes kutatás szolgálta. Közismert, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár anyakönyveinek mikrofilmen lévő példányai is elsősorban ennek a rendkívüli megőrző és megosztó munkának köszönhetően születtek az 1960-as években.

Mára azonban az internet megkerülhetetlenné vált a családkutatásban, minden eddiginél hatékonyabb eszközöket adva a kutatók kezébe. Az eredményes kutatáshoz azonban nemcsak a feljegyzések digitalizálása szükséges, hanem az is, hogy a rajtuk lévő adatok – nevek, évszámok, események – is könnyen kereshető formába kerüljenek. Ez utóbbi cél megvalósítása kizárólag emberi erővel lehetséges: az adatok milliárdjait egyenként kell átolvasni és elektronikusan rögzíteni. Az ilyen kereshető névmutatók készítését röviden indexelésnek nevezik, és világszerte önkéntesek százezrei vesznek benne részt.

Az évek óta folyó indexelési munka eredményeképpen mára már 1 135 000 000 egyedi feljegyzés került kivonatolásra, és ez a szám havonta mintegy tízmillióval növekszik. Más szóval minden hónapban annyi név, évszám és életesemény kerül feldolgozásra, mint amennyi Magyarország teljes lakossága.

Az indexelő önkéntesek az egész világon megtalálhatók, és nem is csak a tizenötmilliós egyháztagság berkein belül: sokan segítik ezt a családtörténeti munkát az egyházon kívülről is. Magyarországon közéjük tartozik a pécsett lakó Kreiczerné Katona Éva, aki szívesen osztotta meg gondolatait erről a hasznos és kellemes időtöltésről.

  • Habár nem vagy Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza tagja, mi indított mégis arra, hogy részt vegyél az indexelésben?

Egyértelműen a családfakutatás segítése. Nagyon nagy segítség ez a kutatóknak, mivel sokan csak kevés információval rendelkeznek, de ezek az adatok segíthetnek a továbblépésben, ha rájuk tudnak keresni az interneten.

  • Mióta foglalkozol családkutatással?

A lányom mormon, és akkor kezdtem el mélyebben foglalkozni a csaladfakutatassal, amikor ő missziót szolgált Salt Lake Cityben. Volt hetente egy órájuk arra, hogy az ottani Családtörténeti Könyvtárban vagy számítógépen kutassanak. Amikor megtalálta mikrofilmen a dédszüleit – vagyis a nagyszüleimet –, akkor egy olyan adatra is rábukkant, amiről korábban egyikünk sem tudott. Megírta nekem, és megkért, hogy kérdezzem meg róla a szüleimet. Így egyre több és több információ jött elő, engem pedig egyre jobban érdekelt az egész.

  • Ez az érdeklődés vezetett azután az indexeléshez?

Akkoriban kezdődött az egész indexelés, amikor a lányom hazajött. Megmutatta a programot és mindketten belevágtunk. Volt olyan is, hogy versenyeztünk, ki tud többet és jobban indexelni.

  • Milyen gyakorisággal szoktál részt venni ebben?

Amikor elakadok a saját családfám kutatásával, és az időm is engedi (főleg a szabadságok alatt).

  • Elsőre nem tűnik izgalmasnak sok száraz adat kivonatolása. Lehet vajon élvezni is egy ilyen munkát?

Általában érdekelnek az emberek és történeteik, és sok érdekes dolgot lehet látni, még az anyakönyvek egyszerű adataiból is. Akár például egy 100 év feletti ember bejegyzését egy olyan korból, amikor még a 70-80 év is „rekordnak” számított.

  • Eddig hány bejegyzést indexeltél és mely területekről?

25 589-et, Szabolcsból és Zemplénből.

  • Mit tanácsolnál annak, aki most fontolgatja, hogy belevág az indexelésbe vagy a családkutatásba?

Legyen sok türelme a családkutatásra, mert ez nem megy gyorsan. Kezdje az élő rokonok kikérdezésével. A történeteikből sok érdekes és értékes információt tudhatunk meg. Ha fennmaradtak a már meghalt ősök sírjai, akkor az azokon szereplő adatok is sokat segítenek. Hozzátenném, hogy az anyakönyvekből minden információt tanácsos feljegyezni, még a tanúk neveit is. Ami az indexelést illeti, eleinte kérjen meg valakit segítőnek, aki ért hozzá, hogy jól csinálja. Ez megkönnyíti az elbírálók munkáját is. A saját családkutatási tevékenység és az indexelés segíti és kiegészíti egymást.

STÍLUSKALAUZ-MEGJEGYZÉS:Amikor Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházáról ír, kérjük, használja az egyház teljes nevét, amikor először utalást tesz rá. További információért az egyház nevének használatáról tekintse meg az online Stíluskalauzt.