A vallásszabadság magasabb fokával rendelkező országokban a békesség is nagyobb. Azokban az országokban pedig, ahol a vallásszabadság alacsonyabb fokú, ott békességből is kevesebb van.
Ezt számos tanulmány támasztja alá.[1] Lehet, hogy ez első hallásra furcsának tűnik. Végül is vajon nem éppen azzal okoz nagyobb feszültséget a vallásszabadság, hogy teret ad az eltérő hitvallásoknak? Vajon a vallási különbségek nem osztják meg szükségszerűen a társadalmat? A tapasztalatok szerint nem.
Amikor a békére gondolunk, általában egy háborútól mentes térség, viszálykodásoktól mentes ország, vagy erőszaktól mentes város jut az eszünkbe. A béke azonban többet jelent a konfliktusok hiányánál. A béke a különbségek kezelésének szokása, az ellenfelek közötti nézeteltérésekről való tárgyalás gyakorlata. A méltányos hozzáállás kultúrája. A legbékésebb társadalmakban is vannak viták, de nem engedik meg, hogy szétszakítsa őket.
Gondoljunk Brazíliára, ahol a világon a legkevesebb a vallásszabadságot érintő korlátozás. Miközben a lakosság körében erőteljes átmenet következett be a római katolicizmustól a pünkösdista, protestáns és egyéb egyházak felé, elkerülték a széleskörű felekezeti villongásokat. „Tekintve a Brazíliában végbemenő felekezetváltás mértékét – mondja Brian Grim kutató –, kifejezetten figyelemreméltó, hogy… nem jelentettek egyetlen esetet sem, ahol az áttérés vagy a hittérítés ellenségeskedéssel járt volna.”[2] Bár a különböző vallási közösségek közti párbeszéd messze nem volt tökéletes, mégis kezelhetővé tette a feszültségeket.
A békességnek sok összetevője van – egy nép történelme, a kormányzat felépítése, a gazdasági környezet, és a politikai befogadás szintje. Létfontosságú a vallásszabadság is. Azokban az országokban, ahol óvják a vallási tapasztalás sokféleségét, rendszerint kevesebb a fegyveres konfliktus, illetve kiterjedtebbek az állampolgári és politikai szabadságjogok, nagyobb a sajtó- és gazdasági szabadság, jobbak az egészségügyi mutatók, magasabbak a jövedelmi szintek, jobb az oktatás és erőteljesebb az általános emberi fejlődés.3.
Úgy tűnik, mintha a világot nagy, személytelen erők mozgatnák. A pénzpiacok, a katonai szövetségek, a nemzetközi testületek és az uralkodó elitek mind szerepet játszanak a társadalmak alakításában. Ha azonban egy kicsit mélyebbre ásunk, észrevehetjük egy árnyaltabb mozgatóerő – a személyes lelkiismeret – működését is az értelemkeresésben, a célok követéséhez való erő megtalálásában, a meggyőződésünk kifejezésében, a többi hívő társaságában kialakított önazonosságban, valamint a vallás szabad megválasztásában. A béke kulcskérdése az, hogy bízhatunk-e eléggé egymásban annyira, hogy megbecsüljük egymás eltérő vallási választását. Lehetséges-e a kölcsönös tisztelet?
Nilay Saiya professzor így magyarázta ennek fontosságát: „A vallásszabadság azzal segíti elő a tevékeny lét békésen vallásos formáit, hogy kialakít egy teret, amelyben a vallásos csoportok szabadon gyakorolhatják hitüket, a közbeszéd részévé tehetik vallási indíttatású elgondolásaikat, építő módokon járulhatnak hozzá a társadalomhoz, valamint az eszmecsere nyílt csatornáin keresztül folytathatnak vitát, lehetővé téve ezáltal a különféle vélemények elmondását, és megfosztva a szélsőségeseket attól, hogy automatikusan képesek legyenek megnyerni a szívekért és elmékért folytatott harcot.”4.
Amikor az embereket elidegenítik a társadalmi élet ezen eszközeitől, akkor úgy érzik, hogy nem rendelkeznek semmiféle befolyással a közösségükre, és egyesek akár erőszakos lépésekre is vetemedhetnek. Saiya professzor szerint ez az egyik oka annak, hogy „a vallásilag szabad országok sokkal kevésbé fogékonyak a vallási alapú erőszakra, és nem is bátorítják azt.”5.
Vagyis a vallásszabadság nem a vetélytársak kiiktatásáról szól, és nem is arról, hogy az embereket megfélemlítéssel vegyék rá a többséggel való egyetértésre. Ehelyett a vallásszabadság a különbségek békés egymás mellett éléséről és a félelem visszaszorításáról szól, hogy mindenki bizalommal lehessen a társadalomban törvényesen elfoglalt helye iránt.
[1] Lásd Brian J. Grim and Roger Finke, The Price of Freedom Denied (2011); “Five Key Questions Answered on the Link Between Peace and Religion,” Institute for Economics and Peace in conjunction with the Religious Freedom and Business Foundation, 17–18; Nilay Saiya, “Does Religious Liberty Encourage or Curb Faith-Based Terrorism?” Religious Freedom Institute, July 12, 2016.
[2] Brian Grim, “Brazil: A Lesson in the Peaceful Navigation of Religious Change,” Religious Freedom Project, Berkley Center for Religion, Peace & World Affairs, Georgetown University, June 1, 2015.
[3] Brian J. Grim and Roger Finke, The Price of Freedom Denied (2011), 206.
[4] Nilay Saiya, “Does Religious Liberty Encourage or Curb Faith-Based Terrorism?” Religious Freedom Institute, July 12, 2016.
[5] Nilay Saiya, “The Religious Freedom Peace,” The International Journal of Human Rights, June 9, 2015.