Sajtóközlemény

Társ a békéért

Ez egy nemzetközi vallásszabadsággal foglalkozó hétrészes sorozat első része

A vallásszabadság magasabb fokával rendelkező országokban a békesség is nagyobb. Azokban az országokban pedig, ahol a vallásszabadság alacsonyabb fokú, ott békességből is kevesebb van.

Ezt számos tanulmány támasztja alá.[1] Lehet, hogy ez első hallásra furcsának tűnik.  Végül is vajon nem éppen azzal okoz nagyobb feszültséget a vallásszabadság, hogy teret ad az eltérő hitvallásoknak? Vajon a vallási különbségek nem osztják meg szükségszerűen a társadalmat? A tapasztalatok szerint nem.

Amikor a békére gondolunk, általában egy háborútól mentes térség, viszálykodásoktól mentes ország, vagy erőszaktól mentes város jut az eszünkbe. A béke azonban többet jelent a konfliktusok hiányánál. A béke a különbségek kezelésének szokása, az ellenfelek közötti nézeteltérésekről való tárgyalás gyakorlata. A méltányos hozzáállás kultúrája. A legbékésebb társadalmakban is vannak viták, de nem engedik meg, hogy szétszakítsa őket.

 

 Gondoljunk Brazíliára, ahol a világon a legkevesebb a vallásszabadságot érintő korlátozás. Miközben a lakosság körében erőteljes átmenet következett be a római katolicizmustól a pünkösdista, protestáns és egyéb egyházak felé, elkerülték a széleskörű felekezeti villongásokat. „Tekintve a Brazíliában végbemenő felekezetváltás mértékét – mondja Brian Grim kutató –, kifejezetten figyelemreméltó, hogy… nem jelentettek egyetlen esetet sem, ahol az áttérés vagy a hittérítés ellenségeskedéssel járt volna.”[2] Bár a különböző vallási közösségek közti párbeszéd messze nem volt tökéletes, mégis kezelhetővé tette a feszültségeket.

A békességnek sok összetevője van – egy nép történelme, a kormányzat felépítése, a gazdasági környezet, és a politikai befogadás szintje. Létfontosságú a vallásszabadság is. Azokban az országokban, ahol óvják a vallási tapasztalás sokféleségét, rendszerint kevesebb a fegyveres konfliktus, illetve kiterjedtebbek az állampolgári és politikai szabadságjogok, nagyobb a sajtó- és gazdasági szabadság, jobbak az egészségügyi mutatók, magasabbak a jövedelmi szintek, jobb az oktatás és erőteljesebb az általános emberi fejlődés.3.

Úgy tűnik, mintha a világot nagy, személytelen erők mozgatnák. A pénzpiacok, a katonai szövetségek, a nemzetközi testületek és az uralkodó elitek mind szerepet játszanak a társadalmak alakításában. Ha azonban egy kicsit mélyebbre ásunk, észrevehetjük egy árnyaltabb mozgatóerő – a személyes lelkiismeret – működését is az értelemkeresésben, a célok követéséhez való erő megtalálásában, a meggyőződésünk kifejezésében, a többi hívő társaságában kialakított önazonosságban, valamint a vallás szabad megválasztásában. A béke kulcskérdése az, hogy bízhatunk-e eléggé egymásban annyira, hogy megbecsüljük egymás eltérő vallási választását.  Lehetséges-e a kölcsönös tisztelet?

Nilay Saiya professzor így magyarázta ennek fontosságát: „A vallásszabadság azzal segíti elő a tevékeny lét békésen vallásos formáit, hogy kialakít egy teret, amelyben a vallásos csoportok szabadon gyakorolhatják hitüket, a közbeszéd részévé tehetik vallási indíttatású elgondolásaikat, építő módokon járulhatnak hozzá a társadalomhoz, valamint az eszmecsere nyílt csatornáin keresztül folytathatnak vitát, lehetővé téve ezáltal a különféle vélemények elmondását, és megfosztva a szélsőségeseket attól, hogy automatikusan képesek legyenek megnyerni a szívekért és elmékért folytatott harcot.”4.

Amikor az embereket elidegenítik a társadalmi élet ezen eszközeitől, akkor úgy érzik, hogy nem rendelkeznek semmiféle befolyással a közösségükre, és egyesek akár erőszakos lépésekre is vetemedhetnek. Saiya professzor szerint ez az egyik oka annak, hogy „a vallásilag szabad országok sokkal kevésbé fogékonyak a vallási alapú erőszakra, és nem is bátorítják azt.”5.

Vagyis a vallásszabadság nem a vetélytársak kiiktatásáról szól, és nem is arról, hogy az embereket megfélemlítéssel vegyék rá a többséggel való egyetértésre. Ehelyett a vallásszabadság a különbségek békés egymás mellett éléséről és a félelem visszaszorításáról szól, hogy mindenki bizalommal lehessen a társadalomban törvényesen elfoglalt helye iránt.

[1] Lásd Brian J. Grim and Roger Finke, The Price of Freedom Denied (2011); “Five Key Questions Answered on the Link Between Peace and Religion,” Institute for Economics and Peace in conjunction with the Religious Freedom and Business Foundation, 17–18; Nilay Saiya, “Does Religious Liberty Encourage or Curb Faith-Based Terrorism?” Religious Freedom Institute, July 12, 2016.

[2] Brian Grim, “Brazil: A Lesson in the Peaceful Navigation of Religious Change,” Religious Freedom Project, Berkley Center for Religion, Peace & World Affairs, Georgetown University, June 1, 2015.

[3] Brian J. Grim and Roger Finke, The Price of Freedom Denied (2011), 206.

[4] Nilay Saiya, “Does Religious Liberty Encourage or Curb Faith-Based Terrorism?” Religious Freedom Institute, July 12, 2016.

[5] Nilay Saiya, “The Religious Freedom Peace,” The International Journal of Human Rights, June 9, 2015.

STÍLUSKALAUZ-MEGJEGYZÉS:Amikor Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházáról ír, kérjük, használja az egyház teljes nevét, amikor először utalást tesz rá. További információért az egyház nevének használatáról tekintse meg az online Stíluskalauzt.