Ez a cikk a TheChurchNews.com jóvoltából jelenik meg itt. További utánközlése tilos!
Írta: Rachel Sterzer Gibson, Church News
A Brigham Young Egyetem (BYU) ápoló szakos hallgatójának, Nadia DeVolnak rokonai élnek Ukrajnában, így már régóta imádkozott azért, hogy valamilyen módon segíteni tudjon az ottani embereknek.
A közelmúltban lehetősége nyílt erre, amikor csatlakozott egy, a BYU – Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza által fenntartott egyetem – hallgatóiból és professzoraiból álló csoporthoz egy lengyelországi tanulmányútra, hogy ukrán menekülteket ellátó központokban szolgáljon. „Végtelenül hálás vagyok azért, hogy a BYU biztosította az ahhoz szükséges forrásokat és részvételi lehetőséget, hogy részese legyek ennek a projektnek” – nyilatkozta DeVol a BYU június 13-i sajtóközleményében.
DeVol, aki félig ukrán származású és folyékonyan beszél oroszul, a csoport tolmácsa volt, amikor egészségügyi segítséget nyújtottak, egészséggel és egészségmegőrzéssel kapcsolatos előadásokat tartottak, valamint több ezer dollár értékben adományoztak orvosi felszerelést a központok számára.
Az idei úttal kapcsolatos tervek már egy évvel ezelőtt megfogantak, amikor Julie Valentine, az Ápolóképző Kollégium dékánhelyettese, valamint Leslie Miles, a Ápolóképző Kollégium egyik professzora egy másik hallgatói csoporttal Varsóba utazott, hogy ukrán menekülteken segítsenek.
A tavalyi tanulmányútról szóló közösségimédia-bejegyzésében Valentine arról számolt be, hogyan képviselték a BYU tanulói az Ápolóképző Kollégium jelmondatát: „Sajátítsd el a Gyógyító mesterségét”.
„Lehetetlen szavakba önteni a kétségbeesést, rettegést, ellenálló képességet, könyörületet és reményt” – írta a Twitteren, miután csoportjuk aznap 20 órán át gondoskodott a menekültekről.
Nem sokkal ezután Miles és Valentine a BYU egyik sajtóközleményében elárulta, hogy elkötelezték magukat az Ukrajnából érkezettek további megsegítése mellett. Valentine 2022-ben még hozzáfűzte: „Még nincs vége: mérhetetlen szükség van emberbaráti szolgálatra.”
Ezután megalakítottak DeVol és néhány további egyetemista – Jed Fuller, Niles Herrod és Saydie Clark – segítségével egy nonprofit szervezetet Unity for Ukraine (Egység Ukrajnáért) néven, az ukrán pedagógusok által a menekültek megsegítésére létrehozott Jedność nevű kulturális és oktatási központ erőfeszítéseinek a támogatására.
„Azért hoztuk létre a Unityt, mert azt szeretnénk, hogy ezek az ukrán tanárok és az iskolájuk fejlődhessenek – magyarázta DeVol. – Olyan nőknek és gyermekeknek nyújtanak támogatást, akiknek a feje tetejére állt az életük, és szeretnénk, hogy ebben a támogatásban sikerrel járjanak.”
Az idei tanulmányi csoport, Valentine és Miles vezetésével, az ideje nagy részét a Jednośćban nyújtott segítéssel és tanítással töltötte. Előadásokat tartottak a feszültség és a szorongás kezeléséről, a traumák feldolgozásáról, emellett alapvető egészségügyi ellátást nyújtottak fizikális vizsgálatok és négyszemközti vigasztaló beszélgetések révén, továbbá egészségügyi készletek helyszínre szállításával.
Május 18-án egy közösségimédia-bejegyzésben Valentine megosztott egy fényképet a BYU egyik hallgatójáról, amint éppen kettesben beszélget egy menekülttel. „Szolgálattétel az egyénnek. (…) Oly sok szükséglet van, mégis az egyén szívének a felemelése az, ami igazán számít” – írta a képhez.
A BYU egyik nemrég végzett hallgatója, Brenna Wilkinson, aki tolmácsként tevékenykedett a központban, így nyilatkozott a BYU sajtóközleményében: „Mélyebb tiszteletre és rálátásra tettem szert az emberi élettel kapcsolatban.”
Wilkinson felidézte egy beszélgetését az egyik édesanyával, aki beszámolt arról a megrázkódtatásról, melyet a fiának kellett átélnie, amikor menekülésre kényszerültek a hazájukból.
„Kértem, hogy erősítse meg, biztosan jól értettem-e, amit mondott, hogy a kisfia lövöldözéseknek és bombázásoknak volt a szemtanúja. Egyenesen rám nézett, és azt mondta: »Természetesen.«”
Wilkinson elárulta, hogy a BYU-n szerzett tapasztalatai – köztük a közelmúltban tett külföldi tanulmányút is – segítettek neki abban, hogy most már azt keresse, mit tehet másokért, ne pedig csupán saját magáért.
A lengyelországi utazás arra késztette DeVolt, hogy krisztusi szeretetet és gyógyulást akarjon nyújtani jövőbeli ápolói pályafutása során. Majd hozzátette: „Bőven kijut a tragédiákból, de a munka, melyet végeztünk, nem annyira a tragédiáról szólt, inkább az emberi lélek erejéről, valamint arról a kötelességről, hogy segítsünk, mert emberek vagyunk, és az jó.”