Június 5. jelöli a környezetvédelmi világnapot – egy világméretű kezdeményezést, melynek célja az ökológiai párbeszéd és problémamegoldás elősegítése. Több különböző vallás számára is mélyreható jelentőséggel bír a természet, és gyakran a hit szent jelképeként szolgál. A természettel kapcsolatos keresztény szemléletmóddal összhangban Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza arra buzdítja tagjait, hogy hálájuk és hódolatuk megnyilvánulásaként zárják karjaikba a természeti világot. A néhai apostol, M. Russell Ballard elder kihangsúlyozta, milyen fontos a természet melletti elköteleződésünk: „A Teremtő valódi tiszteletéhez meg kell becsülnünk az Ő teremtményeit. El kell terveznünk, hogy időt szakítunk a természet csodáinak a felfedezésére.” Ballard elder azt tanácsolja az egyháztagoknak, hogy ebben a rohanó világban „álljunk meg, és szagoljuk meg a rózsákat”, mintegy módot adva az Istenhez, másokhoz és önmagunkhoz való kapcsolódásra.
environment_02.jpeg
Szánj időt az „elcsendesedésre”! 2024 by Intellectual Reserve, Inc. All rights reserved.Tudatos jelenlét
A Bibliában Isten így int minket: „Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten!” Napjaink rohanó társadalmában ez az elcsendesedés kihívást jelenthet, különösen a fiatalabb nemzedékek számára. A Covid19-világjárvány azonban sokakat elszigeteltségbe kényszerített, személyes megújulást kínálva, és megtanítva a jelenlét és a tudatosság értékét. A tudatos jelenlét gyakorlásának az egyik egyre népszerűbb módja az, ha több időt töltünk a természetben. Tudományosan bizonyított, hogy növeli a mentális jóllétet és elősegíti a pozitív gondolkodást. A környezettel való kapcsolat nem csupán nyugalmat ébreszt, de támogatja a lelki egészséget is. A természet önvizsgálatra indít, sokakat késztetve arra, hogy mélyebbre ássanak magukban, s ezáltal személyes éleslátásra és belső nyugalomra tegyenek szert.
environment_03.jpeg
A tudatos jelenlét lelkiséghez vezet 2024 by Intellectual Reserve, Inc. All rights reserved.Híd Isten felé
Az egyház korábbi elnöke, John Taylor megjegyezte: „Akár a madarakat, a vadakat vagy az emberi szervezetet veszed szemügyre, valami tökéletesen szépet és harmonikusat látsz, ami miatt érdemes elgondolkodni Isten létezésén.” Egy egyre inkább elanyagiasodó világban gyakran figyelmen kívül hagyják Isten létezésének a gondolatát. A természetben való elmerülés azonban gyakran mélyebb, a létezéssel kapcsolatos kérdéseket vet fel. Az egyház egy másik néhai apostola, Stephen L. Richards elder egyenlőségjelet tett a szépség és a „tiszta vallás” közé. Meglátása szerint kétséges, hogy „bármely értelmes lény ne olyan személyként alkosson képet Istenről, mint akit szépség és rendkívüli kedvesség vesz körül”. Az utolsó napi szentek számára az isteni találkozásokra gyakran a természetben kerül sor, amint azt az egyház visszaállítása is bizonyítja, mely egy ligetben kezdődött, ahol az ifj. Joseph Smith látta Istent és Jézus Krisztust. A természet csatornaként szolgál az istenihez való kapcsolódáshoz, arra késztetve az embereket, hogy törekedjenek lelki élményekre.
Számos más hitbéli hagyománnyal összhangban Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza tagjait arra hívják el, hogy a föld sáfárai legyenek, Istenhez vezető hídként tekintve a természetre. A természet által az emberek megtanulják, hogyan „csendesedjenek el”, és rájönnek, hogy Isten talán közelebb van, mint azt valaha is gondolták.