Nem mindig jut eszünkbe a véradás szükségessége, amíg nem jön szembe velünk egy hirdetés a Vöröskereszttől, egy szervezett véradást hirdető plakát, vagy amíg egy szerettünknek nincs szüksége életmentő vérátömlesztésre. Rebecca Waring, Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza nagy-britanniai tagja ma is emlékszik a pillanatra, amikor megtudta, hogy apró újszülöttje, Megan életének megmentéséhez vérre lesz szüksége.
Annak ellenére, hogy Megan időre született, feltűnően kis súllyal jött világra. A szüleivel, William és Rebecca Waringgal közölték a szívszorító hírt, hogy valami nincs rendben a kislányukkal. A gyermekkardiológiai konzultáció megerősítette, hogy Megan egy súlyos, Fallot-tetralógia néven ismert betegségben szenved. E ritka betegség egyik jelemzője, hogy az oxigénszegény vér a szívből a test többi részébe áramlik.
A szívprobléma helyrehozásához Megannek mindössze 4 hónapos korában nyílt szívműtéten kellett volna átesnie.
Az orvosok megállapították, hogy Megan vércsoportja 0 Rh-negatív. Mivel ez az egyik legritkább vércsoport – a világ népességének mindössze 6,6%-a rendelkezik vele – a kórház az egész városra kiterjedő riasztást adott ki 0 Rh-negatív vércsoporttal rendelkező véradók számára.
A Waring család és a gyülekezet önkéntes véradókért böjtölt és imádkozott. Az imáik már másnap válaszra találtak, amikor 73, számukra ismeretlen ember jelentkezett a felhívásra. Rebecca ma is emlékszik, mennyire meghatotta, amikor látta, ahogy az emberek özönlenek a kórházba, hogy a kisbabája segítségére siessenek.
„Egy nap alatt 73 ember jelentkezett. Néhányan egészen Newcastle-ből utaztak ide, ami 3 órányi autóútra van tőlünk, csak azért, hogy vért adhassanak – meséli Rebecca. – És persze nem állíthattam meg őket azzal, hogy »figyelj, az én lányomnak segítesz«, de ott álltam a bejáratnál, és néztem, ahogy az emberek jönnek és útbaigazítást kérnek. Ez egy hatalmas, hatalmas válasz volt egy imára.”
Megan a műtét ideje alatt minden órában egyszer – összesen 14-szer – vérátömlesztésen esett át. Az önkéntes véradók segítségével aznap sikerült megmenteni Megan életét.
A véradás évente több millió Meganéhoz hasonló életet ment meg. A véradományokat számos dologra használják, például sérültek ellátásakor, szüléseknél, vérszegénység, vérzékenység és vérképzőszervi gondok esetén, rákkezelések során, valamint sok más betegség kezelésében. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikái szerint 1 egység vér adományozása akár 3 életet is képes megmenteni.
Minden év június 14-én világszerte megünneplik a véradók világnapját. A WHO célja ezen a napon köszönetet mondani az önkéntes véradóknak az életmentő véradásért, és felhívni a figyelmet a rendszeres véradás szükségességére, így biztosítva a vér minőségét, biztonságát és elérhetőségét a rászoruló betegek számára.
A Waring család tagjai igyekeznek tettekben is kifejezni a hálájukat a vérátömlesztésért, amelynek Megan az életét köszönheti. Megan édesapja és nagyapja havonta egyszer vért ad, ezzel is visszaadva annak a közösségnek, amely Megan életét megmentette.
Tizenhárom évvel később Megan egy átlagos kamasz életét éli: szeret focizni, teniszezni és táncolni. Rebecca pedig imádja nézni, ahogy az egészséges lánya megteszi mindazt, amit a pici, beteg kisbabájuk láttán remélni is alig mertek.
„Néha ránézek, és azt kérdezem magamtól, mégis hogyan lehetséges mindez? – mondja Rebecca. – Ebből a pici babából, akinek a síráshoz is alig volt elég ereje, egy élénk, életerős, szeretetteljes kiskamasz lett.”
„Nem igazán gondolsz [a véradásra], amíg nem neked vagy a gyermekednek van szüksége rá – figyelmeztet Rebecca. – Nem hiszem, hogy bennünk is egyáltalán felmerülne, ha mi magunknak is nem lett volna rá olyan kétségbeesetten szükségünk. Ezért úgy gondolom, hogy az emberek személyes tapasztalatairól szóló történetek megosztása segít a tudatosság növelésében. Lehet, hogy egy nap szükséged lesz [biztonságos vérre], és annak rendelkezésre kell állnia.”