Reagálva a földrész jelenlegi fegyveres konfliktusa által előidézett menekültválságra, Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza az Európa Területen tevékenyen részt vesz a segítségnyújtási erőfeszítésekben. Amint az egy korábbi hivatalos nyilatkozatban olvasható, az egyház már a válság kezdetekor azonnal bekapcsolódott a segítségnyújtásba közvetlenül a tagjain és más segélyszervezeteken keresztül.
Az egyház tagjai rendszeresen tanulnak arról, hogy legyenek önellátóak, és készüljenek fel a válsághelyzetekre való reagálásra, mint ahogy arról is, hogy kövessék Jézus Krisztus példáját. Ő mindenkit arra hívott, hogy segítsen a szegényeknek és a szükséget látóknak. Massimo De Feo elder, az egyház vezetője Európában megerősítette, hogy mások segítése által mindenki további erőre és célokra lelhet: „Amikor az emberek felebarátaik szolgálatába állnak, az Úr megbízottjaivá válnak, és jobban megismerik a Szabadítót. Azáltal, hogy másoknak adunk, személyes megújulásra és erőre lelünk.”
A gyors reagáláshoz hozzájárult az a tény is, hogy az egyház néhány európai tagjának saját menekülti múltja van. A magukéhoz hasonló helyzetben lévők megsegítése nagyon közel áll a szívükhöz. Az egyház Európa-szerte megtalálható gyülekezetei már az első naptól kezdve vészhelyzeti bizottságokba szerveződtek, és elkezdtek olyan támogatást nyújtani, amilyenre a leginkább szükség volt. Az egyház európai férfi és női vezetői – akiket területi hetveneseknek és területi szervezeti tanácsadóknak neveznek – elkezdték irányítani a helyi erőfeszítéseket annak a biztosítása érdekében, hogy a rendelkezésre álló segítséget a valós szükségletekhez igazítsák. Az Európa Terület Elnöksége irányítja az egyeztetési munkát területi szinten, a helyi vezetők pedig egyeztetnek és tanácskoznak a saját hazájukban. Tudjuk, hogy ez a segítségnyújtási egyeztetési munka még hosszú ideig folytatódni fog.
Julia Wondra, Ausztriából, aki területi szervezeti tanácsadói megbízása miatt Európa számos országában nyújt szolgálattételt, megjegyezte, hogy az egyháztagok és mások is hajlandóak segíteni. „Lenyűgöző az a szeretet és a segítségnyújtásra irányuló vágy, amit látunk. Az emberek szíve egymás felé fordul. Az Egyesült Királyságban élő gyermekek és családok igyekeznek felemelő, reményteli üzeneteket küldeni a közösségi médián keresztül azoknak a családoknak, akik nehéz időszakon mennek keresztül. A segítőegyleti nővérek (az egyházban lévő nők szervezete) Lengyelországban és Romániában folyamatosan azzal foglalatoskodnak, hogy takarókat, pelenkákat, orvosságokat és egyéb dolgokat gyűjtsenek a szükséget szenvedőknek. Ők valóban egy segítő egylet” – jelentette ki Julia Wondra.
Egyszerű példája az egyház már meglévő forrásokat felhasználó azonnali segítségnyújtásának az, ami Berlinben történt, a válság kezdetén. Az egyház ott szolgáló teljes idejű fiatal misszionáriusait kiküldték a város vasútállomásaira egy nagy táblával, amelyen az általuk beszélt nyelvek szerepeltek. Segítettek többek között a konfliktus helyszínéről érkezőknek eligazodni, eljutni a következő utazási helyre, és tájékozódni, hogy milyen segítség áll rendelkezésre.
Néhány nappal később két, az egyház által biztosított ellátmányokkal megrakott teherautó indult Frankfurtból Magyarország és Románia felé. Az elküldött rakomány között volt ezer hálózsák, ötszáz tábori ágy és tíz sátor, amelyeket az ezen országokba érkező menekültek között osztanak majd szét. Az elosztást az Utolsó napi szent szeretetszolgálat szervezi. Az adományokat a helyi segélyszervezeteken keresztül osztják majd szét – ez Magyarországon a Magyar Vöröskereszt és a Máltai Szeretetszolgálat, Romániában pedig a Jezsuita Menekültszolgálat.
Christian Ottiker, aki az európai jólléti és önellátási erőfeszítések vezetője, elmondta, hogy „az Utolsó napi szent szeretetszolgálat jelenleg tevékenyen részt vesz az emberbaráti erőfeszítésekben a partnereivel és a nagyobb civil szervezetekkel Ukrajnában, Moldovában, Romániában és Magyarországon, hogy segítsenek gyors emberbaráti segítséget nyújtani a szenvedőknek”. Biztosított mindenkit, hogy az egyház erőteljesen elkötelezett a szükséget látók megsegítése mellett, és az Utolsó napi szent szeretetszolgálat tevékenyen részt vesz ebben az erőfeszítésben. „Világszerte arra kérik az egyháztagokat, hogy egyházi és helyi közösségekként önállóan vegyenek részt olyan tevékenységekben, amelyekről úgy érzik, segítenek ebben az erőfeszítésben” – zárta a szavait Christian Ottiker.
Németországban az egyház tagjai számos cövekben (ezek egyházmegyékhez hasonló egységek) 1200 ágy biztosítását szervezték meg, amelyek készen állnak azok fogadására, akik a konfliktus elől menekülnek, függetlenül attól, hogy az egyház tagjai-e vagy sem. Ezeket az ingyenes szállásokat az egyháztagok az otthonaikban biztosítják, és a későbbiekben rövid vagy hosszabb tartózkodásra is elérhetőek maradnak.
Lengyelországban az egyház öt gyülekezetének (kisebb egységek) mintegy kétszáz tagja fogott össze nem egyháztagokkal és szomszédokkal, és együtt 140 fekvőhelyet tudtak biztosítani a szükséget szenvedőknek. Ezekből csak Krakkóban nyolcvanhatot. Az egyik ilyen szálláshelyen egy olyan nő lakik, aki nem az egyház tagja és 8 hónapos terhes. Férje, aki az egyház tagja, Ukrajnában maradt.
Európán belül várhatóan Lengyelországba érkezik majd a legtöbb menekült. David Chandler, aki az egyház Lengyelország Varsó Missziójának az elnöke, azt mondta, hogy „a lengyelek talán minden más földi nemzetnél jobban megértik a jelenleg zajló tragédiát. A konfliktusok és próbatételek idején tanúsított megtörhetetlen lelkületük és az egymás segítése iránti megingathatatlan elkötelezettségük felkészítette őket, hogy segítsenek azoknak az ukrán fivéreiknek és nővéreiknek, akik Lengyelországban kerestek menedéket. Páratlan együttérzéssel reagáltak arra a felhívásra, hogy érzelmi, fizikai és lelki támogatást nyújtsanak a menedéket keresőknek. Közös erőfeszítéseik elmélyítették az egység érzését, mely nyilvánvaló és lelkesítő is volt, miközben a Szabadító példáját követték, aki »széjjeljárt jót tévén…; mert az Isten vala ő vele« (Apostolok cselekedetei 10:38).”
Számos ausztriai, németországi és svájci gyülekezet készül arra, hogy közvetlenül támogassa az egyház keleti határhoz közelebb eső gyülekezeteit Lengyelországban, hogy amennyire csak lehet, felkészülhessenek a területre érkező várhatóan egyre nagyobb számú menekültre.
Peter Huber, a Bern Svájc Cövek Pratteln egyházközségéből (nagyobb gyülekezet), tagja az Európa Terület által megszervezett vészhelyzeti reagálási tanácsnak. Ez a tanács, melyet különböző helyi bizottságok alkotnak, segít összehangolni az egyházi segítségnyújtási erőfeszítéseit a területen. Az egyház tagjai önkéntesen vesznek részt ezekben a bizottságokban több országban. Huber egyike ezeknek az önkénteseknek. Felidézve, hogy milyen segítséget tudnak nyújtani az egyes gyülekezetekben és helyszíneken az egyháztagok, ezt mondta: „Nem az egyháznak kell megoldani az összes gondot, amellyel jelenleg szembenézünk, és nem is képes rá. De még sok olyan űr van, amelyet a helyi egyháztagok gyorsan be tudnak tölteni. Elengedhetetlen tehát, hogy felvegyük a kapcsolatot és összehangoljuk az erőfeszítéseket a helyi jótékonysági szervezetekkel, segítsünk a szomszédainknak összegyűjteni a később elküldhető tárgyakat és készleteket, majd pedig be kell azonosítanunk a segítségnyújtás egyéb lehetséges területeit.”
Prágában a Cumorah Academy – az egyház egyik jótékonysági alapítványa, amely közösségi kapcsolati központként működik – szintén úgy döntött, hogy több menekültet is fogadnak, és átmeneti szállást biztosítanak számukra. Eddig mintegy tizenöten érkeztek hozzájuk Prágába, várhatóan a következő négy napban még húszan fognak. Emellett pénzügyi eszközöket is biztosítanak – amelyek a támogatóiktól érkeztek – sok más menekült számára, akik az országba érkeznek. Mivel a legtöbb oktató jártas egy adott szakterületen, felajánlották az idejüket és szaktudásukat, hogy összekössék a menekülteket más nemzetközi szervezetekkel, akik hosszú távú megoldást biztosíthatnak a helyzetükre. Mentálhigiénés támogatást is nyújtanak és önkénteseket szerveznek, akik az Amerikai Egyesült Államokban élnek, és azt tervezik, hogy Európába jönnek segíteni a menekültválság kezelésében.
Az egyház misszionáriusi programjának köszönhetően számos korábbi misszionárius, akik kelet-európai országokban szolgáltak, újra kapcsolatba lépnek a misszionáriustársaikkal, és közösen keresik a módját, hogy menekülteket szállásoljanak el Németországban és Európa más országaiban. Folyékonyan beszélik a leginkább érintett országok nyelvét, ez pedig kifejezetten hasznos készség a legégetőbb szükségletek és vészhelyzetek beazonosításához.
Ukrajnában a Kijev Cövek elnökségének a tagjai támogatják a cövek területén élő egyháztagokat. A vezetők és az egyháztagok közötti kommunikáció jól szervezett. A cövekelnökség tagjai egész nap úton vannak, hogy az oly szükséges ellátmányt eljuttassák az egyéneknek és a családoknak. Sok más kezdeményezéshez hasonlóan az egyháztagok európai határokat átszelő együttműködése is fontos. Ebben a konkrét esetben a Kijev Cövek támogatása közvetlenül a Bécs Ausztria Cövekből érkezik. Az árucikkek és készletek összegyűjtését ebben a cövekben szervezik, majd ezeket elküldik az egyház kijevi vezetőinek, hogy aztán széles körben szétoszthassák az ottani egyháztagok között.
Mivel a helyzet szinte óráról órára változik, az egyház európai tagjait arra kérik, hogy a saját országukban lévő szervezeteken keresztül adományozzanak és szervezkedjenek, és amennyire csak lehet, kerüljék a konfliktushoz közeli területeket. Az egyház európai tagjait emellett arra is megkérték, hogy 2022. március 6-án, vasárnap egy teljes napon át imádkozzanak és böjtöljenek. A világ más pontjain élő egyháztagokat, akik segíteni szeretnének, arra kérik, hogy ezt a saját gyülekezetükön keresztül tegyék, vagy adományozzanak az egyház Emberbaráti Segélyalapjának, amit ennek és más válsághelyzeteknek a kezelésére használnak fel.