Lásd: GYIK.
Az utolsó napi szentek jelleméről a Newsweek hetilap ezt írta: „…bárhol élnek is, a kölcsönös törődés hálózatának részévé válnak. A teológiájukban mindenki egyfajta lelkész, mindenki képes arra, hogy valamiképpen jót tegyen másokkal, és hogy vele jót tegyenek: ez a gondoskodás 21. századi szövetsége. E gondoskodás nem csupán az egyház tagjaira korlátozódik – ennél jóval messzebbre nyúlik.”
Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza a negyedik legnagyobb keresztény egyház Amerikában. 16,5 millió tagjának több mint fele az Amerikai Egyesült Államokon kívül él. Annak ellenére, hogy ez a vallás ilyen mértékben növekszik és jelen van, a felmérések továbbra is azt mutatják, hogy viszonylag kevesen ismerik a mormon hitelveket.
Intézményként az egyház feladata, hogy nyilvánosan és világosan tudomásra hozza hivatalos tanításait. Viszonzásképpen a riporterek segíthetnek informálni a nyilvánosságot azáltal, hogy pontosan számolnak be ezen tanokról. Ám ennek során az újságírók figyeljenek oda néhány gyakori buktatóra. Például megesik, hogy a riporterek, akiket sürget az idő, csupán felületes pillantást vetnek a hittételekre, és azoknak csupán kiragadott pontjait állítják a középpontba, mintha lényegi tantételek lennének. Ráadásul az őszinte kommentátorok gyakran túlhangsúlyozzák azt, amit mások „eltérőnek” látnak az utolsó napi szentekben, háttérbe szorítván ezzel az egyház legalapvetőbb tanairól szóló beszámolókat. Sajnos, ahogy ezt sok egyháztag tanúsíthatja, az effajta újságírás torz képet ad az egyházról, és még jobban összezavarja a nyilvánosságot.
Ezen komplikációk ellenére az egyház szívesen veszi az őszinte érdeklődést bármely típusú médiaforrástól. Az egyház elvárja az újságíróktól, hogy legyenek pontosak és őszinték, és összpontosítsanak a vallásra, úgy, ahogyan abban tagjai hisznek, és ahogy megélik azt. Az egyház helyteleníti a szenzációhajhász és félretájékoztató zsurnalisztikát, mely olyan absztrakt elveket hangsúlyoz, melyek nem tükrözik azt, amiben és amit az egyház világméretű tagsága valóban hisz, tanít és gyakorol.
Melyek Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza alapvető hitelvei?
Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza alapítója, Joseph Smith ezt írta: „Vallásunk alapvető tantételei… Jézus Krisztusról, hogy Ő meghalt, eltemették, és harmadnap feltámadt, és felemelkedett a mennybe; és a vallásunkra vonatkozó minden más dolog ennek csupán függeléke.”
A fentiek mellett, az utolsó napi szentek kétségtelenül hisznek a következőkben:
1. Jézus Krisztus a világ Szabadítója és szerető Mennyei Atyánk Fia.
2. Krisztus engesztelése lehetővé teszi az emberiség számára, hogy szabadítást nyerjenek bűneiktől, és visszatérhessenek Istenhez, hogy Vele és családjukkal éljenek örökre.
3. Krisztus eredeti egyháza, ahogyan az Újszövetség leírta, visszaállítatott a modern korban.
1. Jézus Krisztus a világ Szabadítója és szerető Mennyei Atyánk Fia.
Az utolsó napi szentek hisznek abban, hogy Isten elküldte Fiát, Jézus Krisztust, hogy minden embert megmentsen a bűntől (lásd János 3:16). Isten egy szerető Mennyei Atya, aki személy szerint ismeri gyermekeit, hallja és megválaszolja imáikat, és könyörülettel van irántuk. Mennyei Atyánk és Fia, Jézus Krisztus, két különálló lény, de a Szentlélekkel együtt egyek akaratukban, céljaikban és szeretetükben.
Az utolsó napi szentek Szabadítójukként és Megváltójukként imádják Jézus Krisztust. Központi szerepet tölt be az egyház tagjainak életében, akik elfogadják az Ő kegyelmét és irgalmát; az Ő példájának követésére törekednek azáltal, hogy megkeresztelkednek (lásd Máté 3:13-17), az Ő szent nevében imádkoznak (lásd Máté 6:9-13), vesznek az úrvacsorából (áldozás) (lásd Lukács 22:19-20), jót tesznek másokkal (lásd Cselekedetek 10:38) és bizonyságot tesznek Őróla szavaikkal és tetteikkel (lásd Jakab 2:26).
2. Krisztus engesztelése lehetővé teszi az emberiség számára, hogy szabadítást nyerjenek bűneiktől, és visszatérhessenek Istenhez, hogy Vele és családjukkal éljenek örökre.
Az utolsó napi szentek hisznek abban, hogy Isten tervet készített gyermekei számára, melyet követve visszatérhetnek Hozzá, Ővele élhetnek, és Krisztus örököstársai lehetnek (lásd Rómabeliek 8:17). Az egyház tagjai számára Jézus Krisztus áldozata központi szerepet játszik Isten boldogságunkra vonatkozó tervében. Bár az emberek hibákat és bűnöket követnek el, a mormonok ezt az életet lehetőségnek tekintik a fejlődésre és tanulásra. Hisznek továbbá abban, hogy Krisztus tanításainak követésével, az Ő irgalmának befogadásával, valamint a keresztelkedés és más szentségek elfogadásával, Krisztus kegyelme által megtisztulnak bűneiktől, és visszatérhetnek Istenhez, hogy örökké Vele és családjukkal éljenek.
3. Krisztus eredeti egyháza, ahogyan az Újszövetség leírta, visszaállítatott a modern korban.
Az egyház tagjai hisznek abban, hogy Krisztus az Ő ősi egyházát „az apostoloknak és prófétáknak alapkövén” építette fel (Efézusbeliek 2:20; lásd még Efézusbeliek 4:11–14), egy hittel és egy keresztséggel (lásd Efézusbeliek 4:5). Hiszik, hogy az „egy hit” alapkövét fokozatosan lerombolták Krisztus apostolainak halála után. Ennek következtében az eredeti alap, vagyis a hatalom, hogy Krisztus egyházát vezessék, elveszett, és szükségessé vált, hogy visszaállítsák (lásd Cselekedetek 3:21). Napjainkban az egyháztagok azt prédikálják, hogy az Úr visszaállította az Ő egyházát élő apostolokkal és prófétákkal, kezdve Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza alapító prófétájával, Joseph Smithszel.
Az egyháztagok hiszik, hogy a család a társadalom legfontosabb egysége. Ennek megfelelően, azok, akik követik Krisztust és betartják parancsolatait, azt az ígéretet kapják, hogy örökre a családjukkal élhetnek majd, egy istenileg létrehozott örökké tartó kapcsolatban.
GYIK
- Bevezetés
- Keresztények-e az utolsó napi szentek?
- Miben hisznek az utolsó napi szentek Istennel kapcsolatban?
- Hisznek-e az utolsó napi szentek a Háromságban?
- Hogyan vélekednek az utolsó napi szentek az élet céljáról?
- Hisznek-e az utolsó napi szentek a Bibliában?
- Mi a Mormon könyve?
- Mi az az utolsó napi szent templom?
- Hisznek-e az utolsó napi szentek a modern kori prófétákban?
- Hisznek-e az utolsó napi szentek abban, hogy az apostolok kinyilatkoztatásokat kapnak Istentől?
- Vannak-e az egyházban utolsó napi szent női vezetők?
- Hisznek-e az utolsó napi szentek abban, hogy „istenné” válhatnak?
- Hiszik-e az utolsó napi szentek, hogy „saját bolygót kapnak”?
- Néhány utolsó napi szent valóban templomi alsóruhát visel?
- Gyakorolják-e az utolsó napi szentek a többnejűséget?
- Mi az egyház álláspontja a faji hovatartozásról?
- Hiszik-e az utolsó napi szentek, hogy az édenkert Missouriban van?
- Miért keresztelkednek meg az utolsó napi szentek a halottakért?
- Miért küld ki az egyház misszionáriusokat?
- Miért nem dohányoznak vagy isznak alkoholt az utolsó napi szentek?
Az egyháztagok vallási tapasztalatai olyan Istentől kapott lelki bizonyságon alapulnak, mely inspirálja a szívet és az elmét, létrehozva ezáltal egy közvetlen, személyes kapcsolatot Istennel. Az egyház szerepe az, hogy segítsen tagjainak azon törekvésükben, hogy Krisztus tanításait kövessék. Az egyház legalapvetőbb tanai minden esetben igyekeznek Krisztus tanításaihoz igazodni, ahogyan azok a Bibliában és más szentírásokban, köztük a Mormon könyvében is megtalálhatók.
Az utolsó napi szentek hiszik, hogy az egyház szentírásra épülő tanításai életeket változtatnak meg, mert arra ösztönzik az embereket, hogy váljanak hasonlóbbá a Szabadítóhoz. Boyd K. Packer elnök a Tizenkét Apostol Kvórumából ezt tanította: „Az igaz tan, amennyiben megértik, megváltoztatja a hozzáállást és a viselkedést.”
Ennek tudatában az alábbi válaszok a gyakran ismételt kérdésekre az egyház tanításaival kapcsolatban még jobban rávilágítanak arra, miben hisznek az utolsó napi szentek. A kérdések listája nem terjed ki mindenre, de tartalmazza a hírmédiák által feltett legfontosabb kérdéseket.
Keresztények-e az utolsó napi szentek?
Igen. Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza keresztény egyház, de se nem katolikus, se nem protestáns. Ez Jézus Krisztus egyháza, melyet a Szabadító hozott létre, ahogyan az a Biblia Újszövetségében olvasható. Az egyház nem fogadja el azt a hitvallást, mely a harmadik és negyedik évszázad körül alakult ki, és amely jelenleg is sok egyház vallásának középpontjában áll.
Az utolsó napi szentek hisznek abban, hogy Isten elküldte Fiát, Jézus Krisztust, hogy minden embert megmentsen a haláltól és a saját bűneiktől (lásd János 3:16). Jézus Krisztus központi szerepet tölt be az egyház tagjainak életében, akik az Ő példájának követésére törekednek azáltal, hogy megkeresztelkednek (lásd Máté 3:13-17), az Ő szent nevében imádkoznak (lásd Máté 6:9-13), vesznek az úrvacsorából (áldozás) (lásd Lukács 22:19-20), jót tesznek másokkal (lásd Cselekedetek 10:38) és bizonyságot tesznek Őróla szavaikkal és tetteikkel (lásd Jakab 2:26). Az egyetlen út, mely szabaduláshoz vezet, a Jézus Krisztusba vetett hit.
· Tudjon meg többet az utolsó napi szent kereszténységről
Miben hisznek az utolsó napi szentek Istennel kapcsolatban?
Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházában gyakran Mennyei Atyaként utalnak Istenre, mert Ő minden emberi lélek Atyja, akik az Ő képmására teremtettek (lásd 1 Mózes 1:27). Ez illő elnevezés Istenre, aki jóságos és igazságos, mindenek fölött bölcs és hatalmas. Az Atyaisten, a Fia, Jézus Krisztus és a Szentlélek alkotja az Istenséget, a mormonok szerinti Háromságot. Az utolsó napi szentek úgy hiszik, hogy Isten testtel rendelkezik, bár az Ő teste tökéletes és megdicsőült.
Hisznek-e az utolsó napi szentek a Háromságban?
Az utolsó napi szentek leginkább az Istenség kifejezést használják, mikor a Háromságra utalnak. Az utolsó napi szentek első hittétele ezt mondja: „Hiszünk Istenben, az Örökkévaló Atyában, és az Ő Fiában, Jézus Krisztusban, valamint a Szentlélekben.” Az utolsó napi szentek hiszik, hogy az Atyaisten, Jézus Krisztus és a Szentlélek egyek akaratukban és céljukban, de nem szó szerint egy lény vagy létező, ahogyan arra a Szentháromság elve általában utal.
Hogyan vélekednek az utolsó napi szentek az élet céljáról?
Az utolsó napi szentek számára a halandó lét egy történelmen átívelő időszak része, mely a földi élet előtti élettel kezdődött, ahol az emberi lelkek Mennyei Atyánkkal éltek, és egy olyan jövőbeli élettel folytatódik az Ő jelenlétében, ahol további fejlődés, tanulás és javulás történik majd. A földi élet átmeneti állapot, mely során a férfiakat és nőket próbára teszik, és ahol olyan tapasztalatokat szereznek, melyekre sehol máshol nincs mód. Isten tudta, hogy az ember hibákat követ majd el, ezért biztosított számára egy Szabadítót, Jézus Krisztust, aki magára veszi a világ bűneit. Az egyház tagjai számára a fizikai halál nem a vég, hanem egy új lépés kezdete abban a tervben, melyet Isten az Ő gyermekeinek készített.
Hisznek-e az utolsó napi szentek a Bibliában?
Igen. Az egyház a Bibliát Isten szavának, szentírásnak tartja. Az utolsó napi szentek nagyra becsülik annak tanításait, és isteni bölcsességét egy életen át tanulmányozzák. Sőt, az istentiszteleti gyűléseken a Bibliáról elmélkednek, és megbeszélik azt. Az egyéb szentíráskönyvek – köztük a Mormon könyve – még több bizonysággal erősítik meg és támasztják alá Isten tanításait, és megindító beszámolókat tartalmaznak sok olyan emberről, akinek személyes élményei voltak Jézus Krisztussal. Az egyház egyik apostola, M. Russell Ballard szerint „a Mormon könyve nem gyengíti, csökkenti vagy szorítja háttérbe a Biblia jelentőségét. Ellenkezőleg – kiterjeszti, megnöveli és felmagasztalja azt.”
A Biblia Ó- és Újszövetsége mellett a Mormon könyve egy másik tanúbizonyság Jézus Krisztusról. Ősi próféták írásait tartalmazza, és beszámol Istennek az amerikai kontinensen élő népekkel való kapcsolatáról. Az utolsó napi szentek számára az Új- és Ószövetség mellett foglal helyet a szentírások sorában.
· Tudjon meg többet a Mormon könyvéről
Mi az az utolsó napi szent templom?
Templomok a bibliai időkben is léteztek. Ezeket az épületeket az Úr házának tartották (lásd2 Krónikák 2:1-5). Az egyház tagjai az utolsó napi szent templomokat szintén az Úr házának tartják.
Az utolsó napi szentek számára a templomok szent épületek, melyekben Krisztusnak Isten szabadításra vonatkozó tervében betöltött szerepéről, valamint az Istennel való személyes kapcsolatról tanítanak.
A templomokban az egyház tagjai szövetségeket kötnek Istennel arról, hogy erényes és hithű életet élnek. Elhunyt őseikért is tesznek fogadalmakat.
A mormon templomokban házassági szertartásokat is végeznek, melyek a hithűeknek örök életet ígérnek a családjukkal. Az egyház tagjai számára a család központi jelentőségű.
· Tudjon meg többet arról, miért építenek az utolsó napi szentek templomokat
Hisznek-e az utolsó napi szentek a modernkori prófétákban?
Igen. Az egyházat napjainkban apostolok irányítják, annak mintájára, ahogyan Jézus a bibliai időkben megszervezte egyházát. Három apostol alkotja az Első Elnökséget (mely az egyház elnökéből vagyis prófétájából és két tanácsosából áll), akik a Tizenkét Apostollal együtt felelnek az egyház világszerte történő vezetéséért, továbbá az Úr Jézus Krisztus különleges tanúiként szolgálnak. Őket az egyház tagjai apostolként fogadják, akárcsak a bibliai apostolokat.
Hisznek-e az utolsó napi szentek abban, hogy az apostolok kinyilatkoztatásokat kapnak Istentől?
Igen. Amikor az utolsó napi szentek Istennel beszélnek, azt imának hívják. Amikor Isten a Szentlélek által válaszol, az egyháztagok kinyilatkoztatásként utalnak erre. A kinyilatkoztatás – tágabb értelemben – isteni útmutatást vagy inspirációt jelent; ez által közli Isten az igazságot és a tudást a földön élő gyermekeivel, az ő nyelvezetükhöz és értelmükhöz szabva azt. Ez egyszerűen annyit jelent, hogy felfed valamit, ami eddig ismeretlen volt. A Biblia különböző típusú kinyilatkoztatásokat mutat be, a drámai látomásoktól kezdve a gyengéd érzésekig – az „égő csipkebokortól” a „halk és szelíd hangig”. A mormonok hisznek abban, hogy az isteni útmutatás általában csendben érkezik, benyomások, gondolatok és érzések formájában, Isten Lelkének közvetítésével.
A kinyilatkoztatás legtöbbször folytatódó, imádságos párbeszédet jelent Istennel: Felmerül egy probléma, melyet minden oldalról megvizsgálunk, majd felteszünk egy kérdést, és ha elegendő hitünk van, akkor Isten elvezet bennünket a válaszokhoz, akár apránként, akár teljes egészében. Bár a kinyilatkoztatás elsősorban lelki élmény, alapos gondolkodást igényel. Isten nem adja csak úgy tovább az információt. Elvárja tőlünk, hogy imádságos kutatás és józan gondolkodás által magunk jöjjünk rá a válaszra.
Az Első Elnökség (mely az egyház elnökéből – vagyis prófétájából – és két tanácsosából áll), valamint a Tizenkét Apostol Kvóruma kap sugalmazást az egyház egészének vezetésére vonatkozóan. Az egyes személyek is sugalmazást, kinyilatkoztatást kapnak arra vonatkozóan, hogyan igazgassák az életüket és segítsenek másokat szolgálni.
· Tudjon meg többet a kinyilatkoztatásról
Vannak-e az egyházban utolsó napi szent női vezetők?
Igen. Minden nő szerető Mennyei Atyánk leánya. A nők és a férfiak egyenlők Isten szemében. A Bibliában ezt olvashatjuk: „Nincs zsidó, sem görög; nincs szolga, sem szabad; nincs férfi, sem nő; mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban” (Galátziabeliek 3:28). Egy családban a férj és a feleség egyenlő társakként működnek közre a család vezetésében és felnevelésében.
Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházában a kezdetek óta fontos szerepet játszottak a nők az egyház munkájában. Míg az érdemes férfiak a papságot viselik, az érdemes nők vezetőkként, tanácsosokként, misszionáriusokként, tanítókként és számos más feladatkörben szolgálnak; rendszeresen prédikálnak a szószékről, és imádkoznak a gyülekezet nevében az istentiszteleten. Szolgálnak az egyházban és a helyi közösségükben, és különféle szakmáikkal sok jót tesznek vezetőkként a világban. A gyermekek nevelésével is nélkülözhetetlen és különleges hozzájárulást nyújtanak, ami igen fontos felelősség és különleges kiváltság, ugyanolyan fontos, mint a papsági feladatok.
Hisznek-e az utolsó napi szentek abban, hogy „istenné” válhatnak?
Az utolsó napi szentek hisznek abban, hogy Isten azt szeretné, hogy olyanná váljanak, mint Ő. De ezt a tanítást gyakran félreértelmezik azok, akik a vallást gúny tárgyává teszik. Az utolsó napi szent hit nem tér el attól a bibliai tanítástól, mely azt mondja, hogy „a Lélek bizonyságot tesz a mi lelkünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekek, örökösök is; örökösei Istennek, örököstársai pedig Krisztusnak; ha ugyan vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt is dicsőüljünk meg” (Rómabeliek 8:16-17). Az utolsó napi szentek azt vallják, hogy Krisztus tanításait követve minden ember az „isteni természet részes[évé]” válhat (2 Péter 1:4).
Hiszik-e az utolsó napi szentek, hogy „saját bolygót kapnak”?
Nem. Ezt az elvet nem tanítják az utolsó napi szent szentírások, és nem képezi az egyház tanának részét. Ez a félreértés olyan spekulatív megjegyzésekből származik, melyek a szentírásbeli tan ismeretének hiányából fakadnak. A mormonok hisznek abban, hogy mindannyian Isten fiai és leányai vagyunk, és hogy mindannyiunknak lehetősége van arra, hogy a mostani és az ez utáni életben fejlődve olyanná váljunk, mint Mennyei Atyánk (lásd Rómabeliek 8:16-17). Az egyház nem állítja és soha nem is állította, hogy részleteiben értené, mit jelent Krisztus kijelentése, miszerint „az Én Atyám házában sok lakóhely van” (János 14:2).
Néhány utolsó napi szent valóban templomi alsóruhát visel?
Igen. Világunkban, melyben ilyen sokféle vallási nézet létezik, sok hívő ember visel különleges ruházatot, emlékeztetőként szent hitelveikre és elköteleződésükre. Ez a történelem folyamán általános gyakorlat volt. Napjainkban Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza hithű, felnőtt tagjai templomi alsóruhát hordanak. Ez az alsóruha egyszerű, fehér színű fehérnemű, mely két részből áll: egy pólószerű felsőrészből, és egy rövidnadrághoz hasonló alsórészből. A zsidó tálittal (imaköpeny) ellentétben ezt a ruházatot a hétköznapi ruha alatt viselik. A templomi alsóruha személyes emlékeztetőként szolgál az Istennel kötött szövetségre, a jó, becsülendő és krisztusi életre. A templomi alsóruha külső kifejezése a Szabadító követésére irányuló belső elkötelezettségnek.
A bibliai szentírások számos utalást tartalmaznak a különleges alsóruhák viselésére. Az Ószövetségben az izraeliták különleges utasításokat kapnak arra, hogy ruháikat alakítsák át oly módon, hogy az személyes emlékeztető legyen az Istennel kötött szövetségeikre (lásd 4 Mózes 15:37-41). Sőt, néhányak számára a vallási öltözet mindig is fontos része volt annak, hogy a hódolatot a hétköznapi élet szerves részévé tegyék. Ezek a gyakorlatok tükröződnek napjainkban is az utolsó napi szentek életében.
A templomi alsóruha személyes és vallásos természetéből kifolyólag az egyház arra kéri a médiákat, hogy az utolsó napi szent templomi alsóruha témáját kezeljék tisztelettel, úgy, ahogyan azt más egyházak vallási viseletével tennék. Nagyon bántó az utolsó napi szenteknek, amikor valaki nevetség tárgyává teszi vagy könnyelműen nyilatkozik a szent ruházatról.
Gyakorolják-e az utolsó napi szentek a többnejűséget?
Nem. Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházának több mint 16 millió tagja van, és egy sem él közülük többnejűségben. A többnejűség gyakorlása szigorúan tilos az egyházban. Az egyházban mindig is a monogám házasság volt az általános norma, ahogyan az a Mormon könyvében áll (lásd Jákób 2:27). A Bibliában voltak időszakok, amikor Ábrahám és Jákób pátriárka, valamint Dávid és Salamon király gyakorolta a többnejűséget. Az egyház korai éveiben az utolsó napi szentek egy kis része újra gyakorolta azt. A többnejűség gyakorlása 1890-ben hivatalosan is megszűnt. Azoknak, akik napjainkban gyakorolják a többnejűséget, semmi közük az egyházhoz.
· Tudjon meg többet erről a témáról
Mi az egyház álláspontja a faji hovatartozásról?
Jézus Krisztus evangéliuma mindenkinek szól. A Mormon könyve kijelenti, hogy Isten szemében mindenki egyenlő, fekete és fehér, nő és férfi egyaránt (lásd 2 Nefi 26:33). Ez az egyház hivatalos tanítása.
Az egyházban a kezdetektől szívesen fogadtak mindenkit, faji hovatartozásra való tekintet nélkül. Sőt, Joseph Smith, Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza alapító prófétája, az élete vége felé, 1844-ben nyíltan ellenezte a rabszolgaságot. Ebben az időszakban néhány fekete férfit el is rendeltek a papságba. Egy időben – néhány kivételtől eltekintve – az egyház nem folytatta tovább az afrikai származású férfiak elrendelését. Pontosan nem tudni, miért, hogyan vagy mikor kezdődött az egyházban ez a korlátozás, de aztán vége lett. Az egyház vezetői isteni útmutatást kértek az ügyben, és több mint három évtizeddel ezelőtt minden arra érdemes férfira kiterjesztették a papságba való elrendelés lehetőségét. Az egyház ekkor azonnal elkezdte ez egyháztagok elrendelését a papsági hivatalokba, a világ akármely részén éltek is.
Az egyház egyhangúlag elítéli a rasszizmust, beleértve bármely és minden múltbéli rasszizmust, mind az egyházban, mind azon kívül. 2006-ban Gordon B. Hinckley, az egyház elnöke kijelentette: „[E]mlékeztetlek benneteket, hogy egyetlen ember sem tekintheti magát Krisztus igaz tanítványának, aki becsmérlő megjegyzéseket tesz a másik fajból valókra. Sőt, nem gondolhatja azt sem magáról, hogy összhangban él Krisztus egyházának tanításaival. […] Ismerjük fel mindannyian, hogy mindenki Mennyei Atyánk gyermeke, aki minden gyermekét szereti.”
Hiszik-e az utolsó napi szentek, hogy az édenkert Missouriban van?
Nem tudjuk pontosan, hol van az édenkert eredeti helyszíne. Bár ez nem fontos vagy alapvető tantétel, Joseph Smith létrehozott egy települést a Missouri államban található Daviess megyében, és azt tanította, hogy valahol azon a környéken volt az édenkert. Az, hogy tudjuk-e hány állat volt pontosan Noé bárkáján, vagy hogy hol volt pontosan az édenkert, sokkal kevésbé lesz fontos a szabadulásunk szempontjából, mint az, hogy hiszünk-e Jézus Krisztus engesztelésében.
Miért keresztelkednek meg az utolsó napi szentek a halottakért?
Jézus ezt tanította: „Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába” (János 3:5). Azoknak, akik a keresztség szertartása nélkül távoztak el, felajánlják a helyettes általi keresztséget, melynek elfogadása a szabad akaratukra van bízva. Az egyház tana szerint az eltávozott lelkek a túlvilágon teljesen szabadon elfogadhatják vagy elvethetik az effajta keresztelést – mivel önként ajánlják fel, önként is kell, hogy fogadják. A szertartás nem erőlteti rá az elhunytakra, hogy Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza tagjaivá váljanak, és az egyház az elhunytakat nem tartja számon egyháztagként. A ráerőltetett áttérítés elve ellenkezik az egyház tanaival.
Természetesen a halottakért végzett helyettes általi keresztségben nincs semmi új. Pál is említette azt az Újszövetségben (lásd 1 Korinthusbeliek 15:29), és a korai szentek csoportjai is gyakorolták azt. Az újszövetségi kereszténység visszaállítása részeként az utolsó napi szentek folytatják ezt a gyakorlatot. Minden egyháztagot arra utasítanak, hogy csak a saját elhunyt rokonaik nevét nyújtsák be helyettes általi keresztségre, családi szeretetből.
· Tudjon meg többet a témáról itt
Miért küld ki az egyház misszionáriusokat?
Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza misszionáriusi erőfeszítései azon újszövetségi mintán alapulnak, hogy a misszionáriusok párokban szolgáljanak, tanítsák az evangéliumot, és kereszteljék meg a hívőket Jézus Krisztus nevében (lásd például Péter és János munkáját a Cselekedetek könyvében). Egy időben több mint 52 000, többnyire 25 év alatti misszionárius szolgál missziót az egyház számára. A missziós munka önkéntes, és a misszionáriusok többsége maga fedezi szolgálata költségeit. Az egyház központjából kapják megbízatásukat, és csak olyan országokba küldik őket, melyeknek kormánya engedélyezi az egyház működését. A világ némely részeire csak olyan misszionáriusokat küldenek, akik emberbaráti segítséget nyújtanak vagy más különleges missziót szolgálnak.
Miért nem dohányoznak vagy isznak alkoholt az utolsó napi szentek?
Az utolsó napi szentek egészségtörvényének alapját egy tanítás képezi azon élelmiszerekről, melyek egészségesek, és azon anyagokról, melyek nem jók az emberi testnek. Ezért tilos az alkohol, a dohány, a tea, a kávé és a kábítószer fogyasztása. Egy 14 éven át tartó, 1997-ben befejezett UCLA tanulmányban nyomon követték Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza 10 000 tagjának egészséggel kapcsolatos szokásait és halálozási arányát Kaliforniában, kimutatva, hogy az egészségtörvény szerint élő egyháztagoknak a legalacsonyabb a halálozási aránya a rák, valamint a szív és érrendszeri betegségek tekintetében az Egyesült Államokban. Az is kiderült közben, hogy az egészségtörvényt követő egyháztagok életkora várhatóan 8–11 évvel hosszabb, mint az Egyesült Államok átlagos fehér lakosságának életkora.