Sajtóközlemény

Halhatatlan hagyaték: Németországban tovább él a „cukorkabombázó” Gail Halvorsen emléke

Történet a felszabadulásról, a hitről és a nemzedékeken átívelő hatásról

A világ szemében Gail Halvorsen sok minden volt: „cukorkabombázó”, parancsnok, pilóta, űrmérnök és tudós. Denise Williams számára azonban ő mindig is Apu volt. Williamsre és testvéreire már édesapjuk 2022-es halála előtt is az a feladat hárult, hogy megőrizzék és gondozzák a hagyatékát. Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza hithű tagjaként Gail Halvorsen elkötelezetten szolgálta a hazáját, és osztotta meg az „élet leckéit” a körülötte lévőkkel.

LivingLegacy_01.jpeg
LivingLegacy_01.jpeg
Denise Williams és néhai édesapja, Gail Halvorsen2024 by Intellectual Reserve, Inc. All rights reserved.
Download Photo

A második világháborút követően Németország romokban hevert, és mindenfelé általános volt a németek iránti ellenszenv. E bizalmatlan légkörben a Szovjetunió 1948 júniusában blokád alá vonta Berlin nyugati övezeteit. Válaszul erre az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok elindította a berlini légihidat, ezáltal biztosítva 2,5 millió éhező lakos élelmiszerellátását. 

Akkoriban sok szövetséges katona haragudott a németekre. Köztük volt Gail Halvorsen is, aki a háborúban elveszítette egyik barátját. Fogalma sem volt, hogyan reagál majd az első rakomány leszállításakor, amikor meglátja a német férfiakat, ám meglepve tapasztalta, hogy tárt karokkal és hálakönnyekkel fogadják. Williams így emlékszik vissza édesapja szavaira: „Abban a pillanatban meg is bocsátottam a szívemben minden haragot, amely korábban bennem volt. Hogy ez miért történt? Miként volt lehetséges? Azért, mert ugyanabban a küldetésben jártunk: hogy segítsünk megmenteni másokat.” Az, hogy egységesen dolgoztak a szükséget látók szolgálatában, újra emberekként láttatta Halvorsennel a németeket. Ez a közös élmény ihlette azt a beszélgetést is, amely a Halvorsen nevéhez köthető híres cukorkaszóráshoz vezetett.

Arra a kérdésre, hogy mit tartanak a legfőbb tanulságnak Denise édesapjának a történetéből, Williamsék a következőképpen fogalmaznak: „Ez a történet a megbocsátásról szól. Evangéliumi történet, nemcsak egy háborús hős története.” David Williams hozzáteszi, hogy Halvorsen „krisztusi ember volt, hithű ember, és Krisztus világosságát tükrözte tovább mások életébe”. Sok mindent tanulhatunk Gail Halvorsen életéből és az általa tanított elvekből – egyebek között azt, hogy az ellentmondásos érzéseinkre a szeretet és könyörület magasztosabb szemszögéből tekintsünk.

LivingLegacy_02.jpeg
LivingLegacy_02.jpeg
Williams elder és nővér Németországban, egy hannoveri utolsó napi szent kápolnában áll2024 by Intellectual Reserve, Inc. All rights reserved.
Download Photo

A Mormon könyvében, melyet az utolsó napi szentek a Biblia mellett használnak, olvashatunk egy vezetőről – Benjámin királyról –, aki a népének prédikálva feltette a kérdést: „Nem vagyunk-e mindannyian koldusok?” Habár a társadalom gyakran láttat másokat tökéletesnek, és támaszt életszerűtlen elvárásokat, az emberi természet mégiscsak olyan, hogy mindenki azt szeretné, ha észrevennék és felkarolnák, amikor küszködik. Halvorsen, aki a berlini légihíd során először került kapcsolatba németekkel, a korábbi ellenségei helyett olyan emberekként tekintett rájuk, akiknek segíthet és akiket megáldhat. A könyörület és a szolgálat e szemszöge jelenti Halvorsen hagyatékának az alapját – annak a hagyatéknak, melynek az életben tartása mellett Denise és David Williams elkötelezte magát.

LivingLegacy_03.jpeg
LivingLegacy_03.jpeg
A fiatal felnőttek gyűlésterme a németországi Hannoverben, ahol a Williams házaspár szolgál2024 by Intellectual Reserve, Inc. All rights reserved.
Download Photo

Denise Williams magára vállalta Halvorsen iratainak és tárgyainak a rendszerezését, illetve a szétosztását különböző történettudományi szervezetek között, amit ő a maga részéről „szent felelősségnek” tekint. Emellett olyan konferenciákon és rendezvényeken vesz részt, ahol korábban az édesapja is mondott beszédeket. Ilyenkor az apja történetéről mesél, és ami még ennél is fontosabb: arról a hagyatékáról, amelyet a hit és a krisztusi szolgálat alkot. Williamsék jelenleg a Németországi Hamburg Misszióban szolgálnak Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza misszionáriusaiként. Ebben az új minőségükben az elhívásukhoz tartozó elder és nővér megnevezést használják. A Williams házaspár állomáshelye Hannoverben van, ahol elkötelezetten szolgálják az ottani fiatal felnőtteket, valamint támogatják a helyi egyházközösséget, ezzel is folytatva Gail Halvorsen küldetését, melyet a szolgálat és a könyörületesség fémjelzett.

Egyre fontosabb, hogy ebben az önző és énközpontú világban továbbadjuk az előttünk élt nemzedékek által elsajátított leckéket. Williams elder és nővér számára a német emberek megsegítése nemcsak a családtörténetük egyik fejezetét jelenti, hanem Gail Halvorsen maradandó hatásának az ápolását is. Jézus Krisztushoz hasonlóan Halvorsen is úgy élte az életét, hogy „széjjeljárt jót tévén” és szolgált másokat. Időtálló hagyatéka erőteljes emlékeztetőként szolgál arra, hogy tekintsünk túl a címkéken, lássuk meg és szeressük az egyes embereket, valamint emlékezzünk a kérdésre: „Nem vagyunk-e mindannyian koldusok?”

STÍLUSKALAUZ-MEGJEGYZÉS:Amikor Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházáról ír, kérjük, használja az egyház teljes nevét, amikor először utalást tesz rá. További információért az egyház nevének használatáról tekintse meg az online Stíluskalauzt.