Sajtóközlemény

Könyörületes küldetés, önkéntesként szolgáló egyháztagok

->Megjelent: 2009. május 16., szombat-- A Dominikai Köztársaság déli partvidékén az utazási katalógusokból ismert táj fogad bennünket: azúrkék víz, pálmafasorokkal szegélyezett utak és vattacukorszerű felhőpamacsok a szikrázóan kék égen. A partról megpillanthattuk azt a helyet, amely a következő pár napban az otthonunk lesz: egy hatalmas fehér hajót, amely mintegy másfél kilométerre horgonyzott le a partoktól. Ez azonban nem sétahajó volt, hanem az Egyesült Államok Haditengerészetének egyik kórházhajója, a USNS Comfort. Nyolcszáz utasa egy négyhónapos expedícióra érkezett, melynek az volt a célja, hogy az arra rászorulóknak orvosi ellátást biztosítsanak a Karib-tenger, valamint Dél-Amerika és Közép-Amerika hét országában. „Az Operation Continuing Promise 2009 egy emberbaráti misszió, amely orvosi, fogászati, állatorvosi és mérnöki szolgáltatást és oktatást nyújt az általunk meglátogatott országoknak – mondta Bob Lineberry parancsnok, a misszió parancsnoka. – Ez egy nagyon fontos küldetés az Egyesült Államoknak, valamint egyéni önkénteseinknek és a kormánytól független szervezeti partnereinknek.” Lynn A. Samsel, az egyház vészhelyzetekért felelős igazgatója kifejtette: „Mint egyház, nagyon hálásak vagyunk, hogy részese lehetünk ennek a közös erőfeszítésnek, mely által oly sok szükséget látónak nyújthatunk segítséget. – Azok az egyháztagok, akik önként felajánlják idejüket, hálásak a lehetőségért, hogy másokkal együtt részt vehetnek ebben a szolgálatban. Mély hatással van az életükre. Egyszerűen csodálatos, amit azokért tesznek, akiket szolgálnak.” Többcélú küldetés A misszió különleges lehetőséget nyújt az egyház számára, hogy együtt működjön más emberbaráti szervezetekkel, valamint a meglátogatott hét ország egészségügyi minisztériumaival. A fedélzeten tartózkodó 650 egészségügyi szakemberből 600-an aktív szolgálatosok és tartalékosok, 50-en pedig civil önkéntesek. A civil önkéntesek közel harmada egyháztag, akik a munkájuktól és családjuktól veszik azt az egy hónapot vagy még többet, melyet szolgálattal töltenek. A korábbi önkéntesek távozásával újak is érkeztek, így az UNSZ önkéntesek teljes létszáma több mint 40-re emelkedett. „Semmihez sem hasonlítható az az élet, amit az USNS Comfort fedélzetén eddig megtapasztaltam – mondta Jenna Rix, az UNSZ Üzleti Főiskola tanulója, aki a Utah állambeli Bountifulból érkezett. – Hajónk, mely négy hónapig szolgál az otthonomként, olyan magas, mint egy tízemeletes épület, a területe pedig három futballpálya hosszú és egy futballpálya széles. Nyolcszázan laknak a fedélzetén. Nagyon érdekes és mozgalmas itt az élet, hiszen a hajón képviselteti magát a hadsereg minden ágazata, valamint számos emberbaráti szervezet, és az orvosok is a föld minden tájáról érkeztek.” Jenna nem egészségügyi önkéntesként szolgál. Fontos feladata részeként a hajó lelkészével és annak alkalmazottaival dolgozik együtt. „Tagja lenni egy olyan csoportnak, akik őszintén a szívükön viselik a fedélzeten lévők lelki és szellemi jólétét, olyasmi, amit igyekszem nagyon komolyan venni – mondja. – Minden reggel imádkozom, hogy képes legyek segíteni azoknak, akiknek szüksége lehet rám.” „Amikor a hajó fedélzetére léptünk, rá kellett döbbenünk, hogy az orvosi legénység még soha nem dolgozott egymással – mondta a Utah állambeli Brigham Cityből érkezett Janet Tanner, aki házi ápolónővérként és hospice nővérként dolgozik. – Amikor kikötöttünk, olyan öt nővel kellett együtt dolgoznom, akik az Egyesült Államok öt különböző tájáról, ráadásul az egészségügy öt különböző területéről jöttek. Csodálatos, hogy mégis mindenki egyetlen közös céllal érkezett: hogy segítsen az embereken itt, Közép-Amerikában.” A négy hónapos misszió során körülbelül 90 000 orvosi beavatkozásra és 3000 műtétre került sor. Az orvosi csapatokat a hajó és a part között egy 40 személyes csónakon szállították oda-vissza a hét minden napján. A szárazföldi iskolákban vagy közösségi házakban átmeneti kórházakat állítottak fel, hogy fogászati és orvosi beavatkozásokat végezhessenek azokon, akik máskülönben nem tudják megfizetni ezeket a kezeléseket. A közösségek számára állatorvosi ellátást is biztosítanak. A műtétre váró betegeket két helikopteren szállították a hajó fedélzetére. Önkéntes egyháztagok Az egyházat csupán néhány héttel azelőtt tájékoztatták a misszióban való részvételi lehetőségről, hogy a hajó útnak indult volna a Florida állambeli Miamiból. Az önkénteseknek ezért csak kevés idejük maradt a részvétellel járó ügyek elintézésére. „Az Úr kétségtelenül azt akarta, hogy működjön ez a program. Ez látszik abból, ahogyan az létrejött, valamint az önkéntesek számából és gyors jelentkezéséből is – mondta az UNSZ önkéntes orvosi koordinátor, Susan Puls, M.D., a Utah állambeli Edenből. – Azt hittem, soha nem fogunk olyan embert találni, aki szakorvosként egy egész hónap szabadságot ki tud majd venni, de százszorosan is bebizonyult, hogy tévedtem. Nagyszerű lehetőség az Egyesült Államok haditengerészeti partnereként szolgálni a különböző országokban, és olyan emberekkel dolgozni, akikkel máskülönben nem lett volna alkalmunk.” Az UNSZ önkéntesek első hullámában a 19 éves technikustól kezdve a nyugdíjas műtős nővérig sokféle korú és végzettségű ember megtalálható volt. Mindannyian kiteljesedtek a misszió során. „Épp most végeztem el egy okleveles ápolóasszisztensi tanfolyamot – mondta Rachel Morrell, a utahi Edenből. – Nagyon ijesztő a csoport legfiatalabb tagjának lenni, és látni, hogy milyen sokan vannak a fedélzeten, akik magas szakértelemmel bírnak. Mégis nagyon türelmesek velem, és készségesen tanítanak. Imádok a posztoperatív részlegen dolgozni, látni a gyermekeket, ahogy kijönnek a műtétről, és érezni, mennyire hálásak, hogy igyekszünk segíteni nekik. Isten számos módon megáldotta az életemet, ezért úgy gondoltam, nagyszerű lenne eljönni, és reményt hozni az embereknek, megmutatva nekik, hogy nincsenek egyedül.” „Miután nyugdíjba mentem, lazítanom kellett volna, de oly sok kaland van, amiben szerettem volna részt venni – mondta Joyce Stewart, a utahi Oremből. – A listámon első helyen szerepelt, hogy misszióba menjek. El is hívtak Fijire, hogy a misszió ápolónővéreként szolgáljak. A Continuing Promise újabb kalandot és szolgálati lehetőséget kínált. Egyházszolgálati misszionáriusként alkalmam van csodálatos emberekkel dolgozni, és megtapasztalni ezt a testvériséget, mely az evangéliumból fakad.” „A Dominikai Köztársaságban 25 teljes idejű misszionárius segített a tolmácsolásban az orvosoknak és gyakorló orvosoknak a partmenti kórházakban – nyilatkozta Bennie Lilly, az egyház karib területi jóléti igazgatója. – A helyi egyháztagokat is bevontuk a munkába, mely során közel 600 órányi szolgálatot nyújtottak.” A szükséges felszerelések Az UNSZ emberbaráti szolgálat 10 kisteherautónyi orvosi felszerelést, higiéniai csomagot, iskolai felszerelést és élelmiszert adományozott a missziónak. Amikor a hajó kiköt az adott országokban, ezeket és más felszereléseket helikopterrel szállítják a partra, és szétosztják azok között, akiknek szüksége van rá. A sürgősségi osztályon dolgozó nővér, Angela Berrett, a utahi Salt Lake Cityből, Haiti partjain volt, amikor az orvosi felszereléseket fogadók találkoztak az adományozó szervezetek képviselőivel. „Találkoztam egy házaspárral, akik segítettek egy általános iskola működtetésében. Azt mondták, hogy az átadott élelmiszerek, játékok és higiéniai termékek nélkül a gyermekeknek semmijük nem lenne. Ettől fogva az életemet az ő megsegítésüknek akarom szentelni. Nem tudom, hogy haza tudok-e menni ezek után úgy, hogy van saját házam és autóm, meg mindenem, amit csak akarok, miközben vannak emberek, akik azért könyörögnek, hogy naponta egyszer kapjanak enni.” Daryl Olschewski, aki lélegeztető orvos a Utah állambeli West Valley Cityből, így fogalmazott: „A remény nem csupán egy fecskendőben érkezhet vagy egy orvosi felszerelést tartalmazó dobozkában. Azokkal az emberekkel jön, akik magukkal hozzák. Sok mindent lehetne mesélni azokról, akik a szolgálatot végzik, és azokról, akik adakoznak az emberbaráti alap számára. Amikor ez a két csoport összedolgozik, és adakoznak azok javára, akik készen állnak életüket egy magasabb szintre emelni, akkor ez egy rendkívüli élményt jelent.”Szakértelem és gondoskodás A misszió egyik különleges jellemvonása a szakértelemmel párosuló krisztusi szeretet, melyet az egyházi önkéntesek hoznak magukkal a hajóra.„Képesek voltunk reményt hozni oda, ahol már nem volt semmi remény, és fényt gyújtani az emberek szemében – mondta Katie Money, újszülött-intenzívosztályos nővér a utahi Ogdenből. – Ez alázatossá tesz, és hálát ébreszt bennem mindazért, amivel rendelkezem, és vágyat kelt, hogy újra és még többet segíthessek. Vannak, akik azt mondják, nem oldhatsz meg minden problémát. De ha csak egy ember életébe változást hozol, számukra az mindent megváltoztat.” „Ez a legnagyobb megelégedettséget nyújtó dolog, amit valaha is tettem az életem folyamán – mondta Dawn Walker önkéntes, a Utah állambeli Pleasant Grove-ból. – Ez a hajó megváltoztatta az emberek életét. Az itt elvégzett beavatkozások által az emberek képesek újra látni, járni vagy használni a kezüket. Volt itt egy kisfiú, akinek úgy összeégett a keze, hogy nem tudta kinyitni, de egy műtéttel sikerült helyrehozniuk. Most már teljesen jól tudja használni a kezét. Nagyon jó érzés volt látni az izgatottságát.”

STÍLUSKALAUZ-MEGJEGYZÉS:Amikor Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházáról ír, kérjük, használja az egyház teljes nevét, amikor először utalást tesz rá. További információért az egyház nevének használatáról tekintse meg az online Stíluskalauzt.