Stevenson elder szolgálattétele Európa és Közép-Ázsia országaiban

Október 22. és 31. között Gary E. Stevenson elder Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza Tizenkét Apostola Kvórumából egy 10 napos megbízást teljesítve Franciaországba, Azerbajdzsánba, Üzbegisztánba és Ausztriába látogatott.

Beszédet mondott egy konferencián Párizsban, részt vett a kultúrák közötti párbeszéd 7. világfórumán Baku városában, polgári és vallási képviselőkkel találkozott Azerbajdzsánban és Üzbegisztánban, valamint misszióvezetőket és területi hetveneseket képzett Bécsben.

Párizs: Sionból Sionba utazva

Október 25-én, vasárnap több mint 700 egyháztag és a barátaik gyűltek össze egy szállodában Párizs keleti részén egy helyi gyülekezeteket összehozó különleges konferenciára.

Sokan látták Stevenson elder beszédét az általános konferencia közvetítései során, és már alig várták, hogy személyesen hallják a mondandóját.

Brigitte Michoulier nővér, aki már 50 éve tagja az egyháznak, azt mondta: „Tetszenek nekem Stevenson elder konferenciai beszédei, de nem igazán ismerem őt. Nagyon izgatottan várom, hogy tanuljak tőle.”

Mélissandre Sabathier Robic nővér, aki három éve csatlakozott az egyházhoz, Stevenson elder látogatását úgy élte meg, mint amelyen keresztül az Úr a szolgái által fejezi ki szeretetét. „Érezzük, hogy látnak minket és törődnek velünk” – mondta.

Dominique Calmels fivér, aki a Párizs templom elnökségében szolgál, „nagyon bonyolultnak” nevezte a jelenlegi időszakot, és azt remélte, hogy Stevenson elder beszélni fog arról, miként tanúsíthatnak az emberek nagyobb szeretetet, türelmet és tiszteletet.

Stevenson elder beszédében elmondta, hogy Jack N. Gerard elderrel, az egyház Európa Középső Területének az elnökével megkérdezték a helyi egyházi vezetőket, szerintük miben a legerősebbek az egyháztagjaik. A válaszaik majdnem egy egész oldalt betöltöttek Stevenson elder jegyzetfüzetében. Az említett erősségek közé tartozott az egyháztagok közötti szeretet, az iskola előtt közös online szentírás-tanulmányozáson részt vevő fiatalok, valamint a különböző kultúrákból érkező, más-más nyelvet beszélő, de a hitben egységes emberek.

Stevenson elder elmondta, hogy ugyanezt az egységet figyelte meg, miközben „a Salt Lake Cityben lévő Sionból a Párizsban lévő Sionba” utazott. Ezután arról beszélt, hogyan nyilvánul meg Sion az ott élők egymás iránti szolgálattételében: együtt gyászolnak a gyászolókkal, megvigasztalják egymást, és megosztják egymással a Jézus Krisztusba és az Ő engesztelésébe vetett hitüket.

Ez a fajta gondoskodás éppen azt a szeretetet és tiszteletet példázta, amelyről Calmels fivér hallani remélt. „Ez olyasmi, amit nem fogok elfelejteni” – mondta.

Stevenson elder a beszédében utalt az első hittételre: „Hiszünk Istenben, az Örökkévaló Atyában, és az Ő Fiában, Jézus Krisztusban, valamint a Szentlélekben.” Bizonyságot tett Jézus Krisztusról Szabadítóként és Megváltóként: „Ő él. Ezt tudjuk.”

Baku: A békesség építése beszélgetésről beszélgetésre

A franciaországi találkozók után Stevenson elder az egyház küldöttsége társaságában elhagyta Európát, és keletre, az azeri fővárosba, Bakuba utazott. A küldöttség tagjai között volt Benjamin M. Z. Tai elder a Hetvenek Elnökségéből és felesége, Naomi Tai nővér, valamint Gerard elder és felesége, Claudette Gerard nővér.

Látogatásuk része volt a kultúrák közötti párbeszéd 7. világfóruma, a polgári és vallási vezetőkkel folytatott megbeszélések, valamint a helyi egyháztagoknak és barátoknak tartott áhítat.

Október 27-én Stevenson elder részt vett a fórum nyitóülésén, ahol Ilham Alijev, Azerbajdzsán elnöke szólt az egybegyűltekhez. Stevenson eldert is meghívták, hogy a fórum más jeles vendégeivel együtt szerepeljen a közös „családi fényképen”.

Alijev elnök „Ázsia és Európa közötti kulturális hídnak” nevezte országát, és kijelentette, hogy a nemzetközi kapcsolatok alapvető szabályainak a betartása csökkentheti a viszályokat és élénkítheti a nemzetek közötti kapcsolatokat.

Aznap este Allahsükür Pasazade főmufti, a Kaukázusi Muszlimok Hivatalának az elnöke bakui rezidenciáján vacsorára hívta Stevensonékat, Taiékat és Gerardékat.

A főmufti egy csillárokkal és fából faragott paravánokkal ellátott díszes fogadószobában szerte a világból érkező résztvevőkhöz szólva üdvözölte Stevenson eldert, és említést tett arról, hogy az egyház nemrég vendégül látta Salt Lake Cityben a G20-ak felekezetközi fórumát.

A különböző vallási és kulturális hátterű vendégek később azerbajdzsáni ételeket fogyasztottak; Stevenson elder a főasztalnál foglalt helyet a főmuftival és más meghívott méltóságok társaságában.

Másnap Stevenson elder és a többi egyházi vezető találkozott Ramin Mammadovval, aki az Azerbajdzsáni Köztársaság Vallási Szervezetekkel Foglalkozó Állami Bizottságának az elnöke.

Megköszönték neki, hogy segített az egyház 2024-es nyilvántartásba vételében és a más vallási közösségekhez fűződő kapcsolatok előmozdításában. Mammadov kifejezésre juttatta abbéli örömét, hogy hozzájárulhatott az egyház nyilvántartásba vételéhez, aztán a beszélgetés arra terelődött, hogy milyen lehetőségek vannak további együttműködésre a régióban. Ramin Mammadov elnök a gyűlést követően hivatalos azerbajdzsáni állami közleményben méltatta Stevenson elder látogatását, és megerősítette, hogy a felekezetközi párbeszédet és együttműködést „nagyra értékelik Azerbajdzsánban”.

A Vallások párbeszéde: útiterv a közös jövőhöz című plenáris ülésen a résztvevők megvitatták, hogyan járulhatnak hozzá a vallási közösségek a közös jövő alakításához.

Stevenson elder összekapcsolta a béketeremtést Jézus Krisztus arra vonatkozó ígéretével, hogy a béketeremtők Isten gyermekeinek neveztetnek. „Mindannyian Isten gyermekei vagyunk. Egymás testvérei vagyunk” – hangsúlyozta. Azt tanította, hogy a békességhez hozzátartozik az emberi méltóság, teljesség és jóllét is, nem csupán a viszály hiánya.

Gerard elder később azt mondta: „Minden, amit Stevenson elder tanított, Jézus Krisztusra összpontosított. És szerintem ezt az emberek végül is észrevették.”

Stevenson elder a bakui gyülekezeti házban is időt töltött helyi egyháztagokkal és barátokkal. A látogató egyházi vezetőket gyermekkórus fogadta, amely meghatóan elénekelte a Gecsemáné című dalt.

Kalista Hill nővért, akinek a gyermekei közül hatan is énekeltek a kórusban, váratlanul érte a lehetőség, hogy Azerbajdzsánban egy apostollal találkozhat. Mivel csak nemrég költözött Bakuba, hálás volt, amiért gyermekei hallhatták Stevenson elder Jézus Krisztusról szóló bizonyságát, és tudhatták, hogy „látják és szeretik őket”.

Taskent: Partneri kapcsolatok kialakítása, közösségek szolgálata

Innen Stevenson elder és az egyházi küldöttség a kora reggeli órákban Üzbegisztánba, Taskentbe repült.

A nap folyamán az oktatást, az egészségügyet, az önellátást és a vallási ügyeket felügyelő tisztségviselőkkel találkoztak. Az egyház már 1995 óta végez emberbaráti munkát Üzbegisztánban, így a több évtizedes együttműködés alapjaira építve azt vizsgálták, hogy még milyen módokon szolgálhatnák együtt a közösségeket.

A kormányzati és vallási vezetőkkel, köztük dr. Muzaffar Kamilovval, az üzbég elnök vallási és oktatási ügyekért felelős tanácsadójával tartott találkozókon Stevenson elder az egészségügyi ellátáshoz, a tiszta vízhez és a megfelelő higiénés körülményekhez kapcsolódó emberbaráti munkáról tárgyalt. Szó esett mellrákszűrésről, mammográfiás berendezésekről, továbbá a Brigham Young Egyetem hitoktatási programjával és egyre fejlődő orvostudományi karával folytatható együttműködésről is.

Stevenson elder úgy fogalmazott, hogy a kapcsolatuk „kezd szorosabbra fűződni”, az előrehaladást pedig „csodálatos fejlődésnek” nevezte. Kihangsúlyozta az egyház vallási önazonosságát, valamint Isten és a felebarátaink szeretetére vonatkozó tanításait, a lelki fejlődéshez kapcsolva az oktatási és a szakmai előkészületeket.

„Ha a fiatalok rendelkeznek ezzel az alappal, akkor tudhatjuk, hogy ez a nemzedék erős lesz – mondta. – És ők is ugyanezt tehetik majd a következő nemzedékért.”

A nap megbeszélései a kulturális együttműködésre is kitértek. Az Iszlám Civilizációs Központban Stevenson elder megismerte Üzbegisztán történelmi szerepét az ősi selyemutak és az iszlám civilizáció találkozási pontján, ahol a népek kereskedelmi kapcsolatokat építettek, eszméket és tudást cseréltek, valamint kultúrákat közvetítettek egymásnak. Dr. Kamilov felvetette, hogy az egyház vagy a BYU képviselője helyet kaphatna a központ tervezett tanácsadó testületében. Ez is jól példázza, hogyan mélyülhet tovább a kapcsolat.

A találkozókkal töltött hosszú nap után Stevenson elder és nővér arra használta a repülőtérre indulás előtti fél órát, hogy kötetlen beszélgetést folytasson a Taskentben élő hat külföldi egyháztaggal és egy helyi idősebb misszionárius házaspárral.

A 17 éves Megan Opperman volt ott az egyetlen fiatal.

Rövid beszéde végén Stevenson elder személyesen szólt Meganhez, elismerve, hogy milyen nehéz lehet Üzbegisztán egyetlen utolsó napi szent fiataljának lennie, és személyes áldást adott neki.

„Szerintem nagyon különleges, hogy konkrétan hozzám tudott szólni” – mondta később Megan arról, hogy Stevenson elder elismerte, milyen nehéz a jelenlegi helyzete.

Bécs: Elhívás a szolgálattételre és a tanúságtételre

Tíznapos útjának az utolsó szakaszán Stevenson elder az Európa Középső Terület 23 missziójának a vezetőit és a területi hetveneseket – az egyház rangidős regionális vezetőit – tanította Bécsben arról, hogy miként nyújtsanak szolgálattételt úgy, ahogyan azt a Szabadító tenné, és tegyenek tanúságot Jézus Krisztusról.

Stevenson elder összekapcsolta Pál elhívását – vagyis, hogy az Apostolok cselekedetei 26:16 szerint „szolgává és bizonysággá” legyen – az evangélium megosztásával és az evangélium szerinti élettel. Kifejtette, hogy a szolgálattétel és az evangélium örömhíreinek a hirdetése „nem két különálló tevékenység, hanem ugyanazon munka alapvető alkotóelemei”, amelyek Jézus Krisztuson keresztül szabadítást és felmagasztosulást hoznak Isten gyermekeinek.

A Mormon könyve szőlőskertről szóló példázatából, Jákób könyve 5. fejezetéből merítve Stevenson elder azt tanította, hogy az Úr a munkáját felgyorsítva további szolgákat hív el, hogy segítsenek egybegyűjteni Izráelt. Azt mondta a vezetőknek, hogy „ez próféciát teljesít be, […] ezek a mi napjaink”, és arra buzdította őket, hogy tanítsanak és törekedjenek élethosszig tartó tanítványságra.

Download Photo

Adonay S. Obando elnök, a Spanyolország Madrid Déli Misszió elnöke elmondta, mennyire megérintette, ahogyan Stevenson elder a fejezet segítségével Ábrahámtól napjainkig végigkövette Isten cselekedeteit az Ő szövetséges népével, és elmagyarázta Izráel világszerte zajló egybegyűjtését.

Dirk Franz elnök és Anja Franz nővér, a Németország Hamburg Misszió vezetői elmondták, hogy a tanítás megerősítette bennük azt a vágyat, hogy segítsenek a misszionáriusoknak felismerni: Mennyei Atya hívta el őket Izráel egybegyűjtésére. Franz elnök azt tervezte, hogy arra buzdítja a misszionáriusokat: böjtöljenek, küzdjék le az evangélium megosztásával kapcsolatos esetleges habozásukat, beszélgessenek az emberekkel, és hívják őket szövetségek kötésére Mennyei Atyával.

Obando elnök szerint Stevenson elder tanítása egyszerre szólt a közösséghez és az egyénhez: „Attól, ahogyan mindannyiunkat tanít, miközben külön-külön is igyekszik elérni minket, az egész nagyon közvetlenné és személyessé válik.” Elmondása szerint Stevenson elder alázata, érthető tanítása és nyugodt tempója lehetővé tette számára, hogy figyeljen a Szentlélekre, és személyes útmutatást kapjon. Ezt a képzést úgy jellemezte, mint „az egyik legmélyrehatóbb tanítást, amelyben hosszú ideje részem volt”.