Stevenson elder tudatos béketeremtésre buzdított a világfórumon Azerbajdzsánban

Gary E. Stevenson elder Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza Tizenkét Apostola Kvórumából ott volt azok között az előkelő vendégek között, akik október 27-én részt vettek a kultúrák közötti párbeszéd 7. világfórumán Bakuban. Vallási és polgári vezetők társaságában meghallgatta az azerbajdzsáni elnök, Ilham Alijev egybegyűltekhez intézett szavait.

Alijev elnök azt mondta, hogy Azerbajdzsán „kulturális híd Ázsia és Európa között”, ahol különböző etnikai és vallási háttérrel rendelkező emberek „egy családként” élnek együtt, mert egységbe vonja őket a szolidaritás, a kölcsönös tisztelet és a megértés. A világ többi részére áttérve azt mondta, hogy ha a nemzetek betartják a nemzetközi kapcsolatok alapvető szabályait, csökkenhetnek a viszályok, és élénkülhetnek a közöttük lévő kapcsolatok. Alijev elnök a kiemelt vendégeket meghívta egy közös fényképre, amelyet szeretettel „családi fényképnek” nevezett.

Másnap a Vallások párbeszéde: útiterv a közös jövőhöz című plenáris ülésen Stevenson elder és a többi résztvevő azt vizsgálta, miként járulhatnak hozzá a vallási közösségek a közös jövő alakításához. Határozott igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a vallási hagyományok közötti együttműködés segíthet-e a viszályok megelőzésében, és kitért Jézus Krisztus szavaira, miszerint „boldogok a békességre igyekezők, mert ők az Isten fiainak mondatnak.” Elmondása szerint ez az ígéret olyan isteni kilétet hangsúlyoz, amelynek meghatározónak kellene lennie abban, ahogyan az emberek egymással bánnak.

Stevenson elder megkülönböztette a béketeremtőket azoktól, akik egyszerűen csak szeretik a békét vagy békében élnek, és azt mondta, hogy a béketeremtés „nagyon is szándékos cselekedet”, amely munkát igényel. „Mindannyian Isten gyermekei vagyunk. Egymás testvérei vagyunk” – jelentette ki.

Elmondása szerint a viszályok megfosztják az embereket a méltóságuktól, és akadályozzák a kibontakozásukat. A héber sálom szóra, az arab szalám üdvözlésre, valamint a hindu imákban használt szanszkrit sánti szóra utalva azt mondta, hogy a békesség nem csupán a viszályok hiánya, hanem teljesség, jóllét, összhang és belső béke is.

A panelre visszatekintve Jack N. Gerard elder, az egyház Európa Középső Területének az elnöke azt mondta: „Minden, amit Stevenson elder tanított, Jézus Krisztusra összpontosított. És szerintem ezt az emberek végül is észrevették.”

Hosszabb időn keresztül kialakított kapcsolat

Az egyház és Azerbajdzsán kapcsolatai a közhivatalnokokkal és vallási vezetőkkel folytatott többéves együttműködés során fejlődtek. Az egyházat hivatalosan 2024. július 10-én vették nyilvántartásba az országban. Ez az elismerés lehetővé tette, hogy a helyi gyülekezet megszerveződjön, és állandó gyülekezőhelyet biztosítson magának. 2025 novemberében David A. Bednar elder a Tizenkét Apostol Kvórumából felszentelte az egyház első gyülekezeti házát Bakuban.

Az elmúlt néhány évben magas rangú azerbajdzsáni kormányzati és vallási vezetők találkoztak az egyház elnökeivel, és részt vettek általános konferencián is. E kapcsolat folytatásaként 2026 októberében azerbajdzsáni vezetők érkeztek a G20-ak felekezetközi fórumára, egy felekezetközi párbeszédre összpontosító nemzetközi találkozóra Salt Lake Cityben. A fórum kezdete előtt Stevenson elder az egyházi irodaépületben tartott vacsorán fogadta az azerbajdzsáni küldöttséget, és arra kérte őket, hogy emlékezzenek Jézus Krisztus parancsolataira: szeressék Istent és a felebarátaikat.

A Bakuban tartott világfórum nyitóestjén Allahsükür Pasazade főmufti, a Kaukázusi Muszlimok Hivatalának az elnöke vacsorára vendégül látta Stevenson eldert és feleségét, Lesa J. Stevenson nővért a bakui lakhelyén. Benjamin M. Z. Tai elder a Hetvenek Elnökségéből, valamint a felesége, Naomi Tai nővér, szintén részt vett ezen, ahogyan Gerard elder és a felesége, Claudette Gerard nővér is.

A vendégeket csillárokkal, faragott faparavánokkal és más hagyományos díszítőelemekkel ékesített fogadóteremben látták vendégül, ez pedig ünnepélyes hangulatot adott az estének.

Beszédében Pasazade üdvözölte Stevenson eldert, és említést tett arról, hogy az egyház nemrég vendégül látta Salt Lake Cityben a G20-ak felekezetközi fórumát. A Korán azon tanítására hivatkozva, amely szerint a különböző nemzetekhez és kultúrákhoz tartozó embereket azért teremtették, hogy megismerjék egymást, a vallási közösségek közötti folyamatos párbeszédre és együttműködésre buzdított. A különböző vallási és kulturális hátterű vendégek később azerbajdzsáni ételeket fogyasztottak; Stevenson elder a főmuftival és más meghívott vezetőkkel a főasztalnál foglalt helyet.

A plenáris ülés előtt Stevenson elder, Tai elder és Gerard elder találkozott Ramin Mammadovval, aki az Azerbajdzsáni Köztársaság Vallási Szervezetekkel Foglalkozó Állami Bizottságának az elnöke. Az egyházi vezetők megköszönték neki az egyház 2024-es nyilvántartásba vételében és a más vallási közösségekhez fűződő kapcsolatok előmozdításában játszott szerepét. Mammadov elmondta, hogy örömmel járult hozzá ehhez a mérföldkőhöz. Beszéltek arról is, hogy milyen lehetőségek adódnak a további együttműködésre a régióban.

Azerbajdzsánból való távozása előtt Stevenson elder időt szakított arra is, hogy a bakui gyülekezeti házban találkozzon a helyi egyháztagokkal és barátaikkal, és hitet erősítő, bátorító üzenetet osszon meg velük. Ethan Mastny fivér számára a látogatás Isten Bakuban végzett munkájának a jele volt: „Az Úr egyik képviselője eljött és meglátogatott minket.”

A Bakuban töltött négy éve alatt Mastny fivér látta, amint a helyi egyház a nappaliban összegyűlő maroknyi emberből saját épülettel rendelkező gyülekezetté növekszik. „Itt valóban a szemünk előtt zajlik Isten gyermekeinek az egybegyűjtése, és izgalmas részt venni ebben.”

Stevenson elder a Bakuban megismert emberekre és vallási hagyományaikra visszaemlékezve ezt mondta: „Lenyűgöző látvány volt. Nem csupán a környezet. A környezetnél is lenyűgözőbbek voltak az ott képviselt emberek.” Felidézte, hogy ezek a hagyományok az emberek ruházatában és abban is megmutatkoztak, „ahogyan mindannyian a maguk csodálatos módján hódoltak, és kifejezték hitüket”. Hozzátette: „Éreztük, milyen erőt ad az, hogy ott lehettünk, és képviselhettük Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházát Azerbajdzsánban.”