A jogok ökoszisztémájában a vallásszabadság alapvető fontosságú

Pénteken egy mormon apostol azt mondta, hogy „ha a szabadságjogok »ökoszisztémájára« gondolunk, [a vallásszabadság e rendszer] központi joga. Ha oda a vallásszabadság, oda lesz számos más becses jog is.”

D. Todd Christofferson elder Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházából a Cambridge-i Egyetemhez tartozó Downing College-ban mondta ezeket a szavakat, a Brigham Young Egyetem J. Reuben Clark Jogászegyletének helyi csoportjához szólva. J. Clifford Wallace bíró, az Egyesült Államok kilencedik körzeti fellebbviteli bíróságának tagja ugyancsak részt vett és előadást is tartott az eseményen.

Christofferson elder elmondta, hogy az egyház és az állam közti hatalmi megosztottság az alkotmányos kormányzat és szabadság alapja, valamint hogy a kormány korlátozott irányítása a lelki dolgok terén támogatólag hat a jogállamiságra. Az ilyenfajta környezetben tud a vallásszabadság igazán virágozni, és betölteni azon alapvető szerepét, hogy más elemi szabadságjogokat is támogasson, mint például amelyek az Egyesült Államok alkotmányának első módosításában szerepelnek: a szólás-, a sajtó-, a gyülekezési és a kérelmezési szabadság.

„Az a kormányzat, amelynek nincs hatalmában kikényszeríteni a vallásos hitet vagy annak gyakorlását, nem fogja tudni kikényszeríteni az élet más területeinek dogmatizálását sem – mondta a rangidős egyházi vezető. – A vallásszabadság az emberi ténykedés minden területén megvédi az egyéni hitelvek és a véleménynyilvánítás szabadságát. Ez teszi lehetővé az emberek számára, hogy filozófiai, politikai, üzleti, irodalmi, művészeti, tudományos és más területeken saját véleményre tegyenek szert és ki is fejezhessék azt, amiből pedig természetesen következik a társadalmi és politikai sokszínűség.”

Az egyházak és más vallási szervezetek autonómiájának megőrzése teszi lehetővé, hogy bárki szabadon összejárhasson a barátaival és ismerőseivel, és a közös értékeik alapján önkéntes csoportokat alkothassanak. „Az egyházaknak azon nehezen megszerzett joga, hogy vallási ügyeikben önállóságuk legyen, segített megalapozni minden ember – akár vallásos, akár nem – ahhoz való jogát, hogy szabadon alapíthasson és irányíthasson megannyi olyan társadalmi és kulturális intézményt, melyek számtalan módon gazdagítják társadalmunkat” – jelentette ki Christofferson elder.

Továbbá a mindenki számára adott szólás, véleménynyilvánítás, publikálás és békés gyülekezés szabadsága is mind a vallásszabadságban gyökerezik. Hogy miért? Mivel, ahogy Christofferson elder kifejtette, „ha az államot meg lehet győzni arról (vagy rávenni arra), hogy teret engedjen a vallási véleménykülönbségeknek, akkor szinte biztos, hogy a véleménykülönbségek más formáinak is teret fog engedni. Ha az állam nem tiszteli a vallásszabadságot, akkor valószínű, hogy a szabadság más formáit sem fogja tisztelni.”

A vallásszabadság azért is létfontosságú, mert lehetővé teszi a vallás számára, hogy megtanítsa a szabad társadalomhoz szükséges erényeket és szokásokat. Ezek közé tartozik a becsületesség, a kötelességtudat, az erkölcsi önfegyelem, a családért és országért hozott áldozat, a könyörület, a szolgálat és a polgári ügyekben való részvétel.

Christofferson elder szavaival szólva a legjobb módja egy olyan világ létrehozásának, melyben a vallást tisztelet övezi, a jogállamiság pedig valóság marad az, ha az általunk hirdetett igazságok szerint élünk. „Jobb férjeknek és feleségeknek, apáknak és anyáknak kell lennünk. Kedvesebbnek kell lennünk a szomszédainkkal és a munkatársainkkal. Jobban meg kell ismernünk a körülöttünk lévő világot, és tevékenyebb állampolgári szerepet kell vállalnunk a közösségeinken belül. Meg kell tanítanunk gyermekeinknek az evangélium szerinti élet alapelveit. Meg kell védenünk azt, ami helyes – többek között a vallásszabadságot és a jogállamiságot.”

Christofferson elder teljes beszédének átirata itt található: “Religious Freedom: The Foundation Freedom.”