Templomok

Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza tagjai számára a templomok nem a rendszeres vasárnapi hódolat házai. Nagymértékben különböznek azon hétköznapi kápolnák vagy gyülekezeti házak tízezreitől világszerte, ahol vasárnapi gyűléseket tartanak.

Az utolsó napi szentek gyülekezeti házaiba vallási hovatartozásától függetlenül bárki ellátogathat, valamint részt vehet az ott tartott gyűléseken. A templomok azonban „az Úr házai”, ahová szent voltuk miatt csak az egyház arra érdemes tagjai léphetnek be. A templomi hódolatra érdemes egyháztagoknak be kell tartaniuk a hit alapelveit, és erről kétévente nyilatkozniuk kell helyi egyházi vezetők előtt ahhoz, hogy beléphessenek az Úr házába.

Azonban amikor Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza új templomot épít, akkor az elkészülte után, de még a felszentelése előtt a szent épület a nagyközönség minden érdeklődő tagja számára látogatható. Bárki részt vehet ezen a nyílt napoknak nevezett eseményen, amely általában néhány hétig tart. Ezt követően sor kerül a templom hivatalos felszentelésére

Az Ó- és az Újszövetségből is kitűnik, milyen szent volt az ősi időkben a templom. Az Ószövetségben, amikor Izráel gyermekei a pusztában vándoroltak, Mózes utasítására magukkal vitték a szent sátrat (egy nagy, hordozható templomot). Salamon király építtette és szentelte fel azt a csodálatos templomot, amelyet aztán Kr. e. 586-ban leromboltak a babilóniaiak. Később újjáépítették és kibővítették, de Kr. u. 70-ben újra lerombolták, ezúttal a rómaiak. Hatalmas nyugati fala ma is látható Jeruzsálemben, és a zsidók ezer év elteltével is szent helyként tisztelik. Az Újszövetség beszámol róla, hogy Jézus Krisztus megtisztította a templomot, amikor az emberek piactérnek használva megszentségtelenítették azt.

Az utolsó napi szent templomokra Isten házaként tekintünk, a szentség és béke helyeként, amely elhatárolódik a világ gondjaitól. Ezeken a helyeken az egyház tagjai ünnepélyes ígéreteket tehetnek, és azok által elkötelezhetik magukat Isten mellett. Emellett ezeken a helyeken kerül sor a hit legmagasztosabb szentségeinek elnyerésére: párok házasságkötésére és családtagok egymáshoz pecsételésére az örökkévalóságra.

Kizárólag a templomokban végezhető például a keresztelkedés és az örökkévaló házasságkötés szertartása azokért, akik már meghaltak – melynek gyakorlatát az utolsó napi szentek hite szerint már az újszövetségi idők egyházában is követték, azonban később kiveszett.

A templomok Jézus Krisztusra és arra irányítják az utolsó napi szentek figyelmét, hogy egy napon majd Ővele, Mennyei Atyjukkal és családtagjaikkal élhetnek, amennyiben hűek maradnak Krisztus tanításaihoz.

A mai időkben Joseph Smith kinyilatkoztatásban utasítást kapott rá, hogy az Ohio állambeli Kirtlandben templomot építsen (melyet 1836-ban szenteltek fel). Később (1846-ban) utasítást kapott rá, hogy az egyház építsen templomot az Illinois állambeli Nauvooban. A korai egyháztagok számára olyan fontosak voltak a templomok, hogy Brigham Young – az egyház akkori elnöke – a Nagy-sóstó völgyébe való megérkezésük után pár napon belül kijelölte a Salt Lake templom helyét.

Világszerte több mint 300 templom működik, áll építés alatt vagy lett bejelentve.

A legtöbb templom tetejét lobogó köntösű férfialak díszíti, aki hosszú kürtöt tart a szájához. Ez a szobor Moróni angyalt ábrázolja, egy ősi prófétát, a Mormon könyve egyik központi alakját. A szobor Jézus Krisztus evangéliumának világszerte való prédikálását jelképezi.